2004-ben egy londoni férfi, Ashley Revell úgy döntött, hogy mindent egy lapra tesz fel, és elutazott Las Vegasba. Részt vett a Sky One „Double or Nothing” című valóságshow-ban, ahol egyetlen rulettgolyó döntött arról, hogy elveszíti-e mindenét, vagy megduplázza a pénzét - írta meg a LadBible.
Revell eredetileg azt tervezte, hogy egy barátját ülteti a rulettasztalhoz, ő pedig producerként marad a háttérben. Amikor a barát visszalépett, maga vállalta a játékot. Eladott mindent: a lakását, a ruháit, még a nevét is.
„Még a nevemet is eladtam – a Blue Square nevű szerencsejáték-cég 10 000 fontot fizetett azért, hogy Ashley Blue Square Revell legyen a nevem”
– mondta.
Egy bolhapiacon árulta el a holmijait, és azt mondta, felszabadítónak érezte ezt az egészet. Később azt is hozzátette, hogy néhány dolgot ma már megbán: „Azt most már bánom, hogy eladtam néhány dolgot – az emlékeket, mint például az iskolai krikettpulóverem vagy a megyei válogatottságért kapott focis nyakkendőm.”
Revell 76 840 fontot vitt magával készpénzben, ami körülbelül 35 millió forintnak felel meg, és ezt zsetonokra váltotta a kaszinóban. Amikor elérkezett a döntés pillanata, még mindig nem tudta, hogy pirosra vagy feketére tegyen. Azt mondta, sétálgatott, és valamilyen isteni jelre várt, de nem kapott ilyet.
Végül a piros mellett döntött. A krupiétól azt kérdezte, megcsókolhatja-e a golyót, majd amikor az elindult, kimondta: piros – és az összes zsetonját feltolta. „Szó szerint semmim nem maradt. Semmilyen felelősség nem nyomta a vállamat – csak egy kérdés volt: piros vagy fekete?”
– emlékezett vissza.
Ahogy a golyó gurult, Revell arra gondolt: „Most mindent elveszíthetek.” Úgy érezte, mintha hangtalan vákuumban lenne. Ha fekete jött volna ki, semmije nem maradt volna Las Vegasban.
A golyó végül piros mezőn állt meg. „Egyszerűen őrület volt” – mondta Revell. „Abban a pillanatban megdupláztam a pénzem.” Hozzátette: „Hála az égnek. Ne csináld újra. Ez egy buta dolog volt.”
A fogadásról készült felvételt az egész világ láthatta, és ez inspirálta a „Red or Black” című műsort is. Revell a nyereményből benevezett a World Series of Poker versenyre, ahol a harmadik napig jutott. Később vett egy motort, amivel bejárta Európát, és útközben megismerte későbbi feleségét.
2004-ben egy londoni férfi, Ashley Revell úgy döntött, hogy mindent egy lapra tesz fel, és elutazott Las Vegasba. Részt vett a Sky One „Double or Nothing” című valóságshow-ban, ahol egyetlen rulettgolyó döntött arról, hogy elveszíti-e mindenét, vagy megduplázza a pénzét - írta meg a LadBible.
Revell eredetileg azt tervezte, hogy egy barátját ülteti a rulettasztalhoz, ő pedig producerként marad a háttérben. Amikor a barát visszalépett, maga vállalta a játékot. Eladott mindent: a lakását, a ruháit, még a nevét is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy két és fél méter magas, aranyszínű hüvelykujjat ábrázoló szobrot állítottak fel Washingtonban, a National Mall történelmi parkjában – szúrta ki a Telex a Washington Post cikkét. Az installáció különlegessége, hogy a hüvelykujj alatt kettéhasad a Szabadság-szobor feje, amelyen az ikonikus amerikai nemzeti jelkép is látható.
A szobor talapzatán a „Dictator Approved”, vagyis „Diktátor által jóváhagyva” felirat olvasható.
A szobor alapzatán négy oldalon plakettek is helyet kaptak, amelyeken különböző országok vezetőinek Donald Trumpról szóló kijelentései szerepelnek. Vlagyimir Putyin orosz elnöktől az alábbi idézetet emelték ki: „Trump elnök egy nagyon okos és tehetséges ember”. Jair Bolsonaro, Brazília korábbi elnöke azt mondta: „Nagyon sok közös értékünk van. Csodálom Trump elnököt”. Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun „excellenciád”-nak nevezte az egykori amerikai elnököt.
A plakettek egyikén Orbán Viktor is helyet kapott. A magyar miniszterelnöktől a következő idézet olvasható:
„A leginkább tisztelt, a leginkább rettegett ember Donald Trump.”
A műalkotást a június 14-i katonai parádé és az Egyesült Államokban tapasztalható politikai folyamatok ihlették. A készítők a Nemzeti Park szolgálatának írt kérelmükben azt írták: „A washingtoni felvonuláson olyan jelenetek lesznek, amiket csak autokratikus, elnyomó rezsimekben, így Észak-Koreában, Oroszországban és Kínában láthatunk”. A céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet az ilyen típusú vezetőkre és politikai rendszerekre.
A most felállított szobor ugyanazon a helyen áll, ahol tavaly ősszel a nagy port kavart Kaki-szobor is látható volt.
A Fehér Ház szóvivője, Abigail Jackson is megszólalt az ügyben. Úgy fogalmazott: ha ezek a demokrata aktivisták diktatúrában élnének, a szobruk most nem állna a National Mallon. Kijelentette: „Az Amerikai Egyesült Államokban szabadon kiállíthatják az úgynevezett művészetüket, függetlenül attól, hogy az mennyire ronda”.
Egy két és fél méter magas, aranyszínű hüvelykujjat ábrázoló szobrot állítottak fel Washingtonban, a National Mall történelmi parkjában – szúrta ki a Telex a Washington Post cikkét. Az installáció különlegessége, hogy a hüvelykujj alatt kettéhasad a Szabadság-szobor feje, amelyen az ikonikus amerikai nemzeti jelkép is látható.
A szobor talapzatán a „Dictator Approved”, vagyis „Diktátor által jóváhagyva” felirat olvasható.
A szobor alapzatán négy oldalon plakettek is helyet kaptak, amelyeken különböző országok vezetőinek Donald Trumpról szóló kijelentései szerepelnek. Vlagyimir Putyin orosz elnöktől az alábbi idézetet emelték ki: „Trump elnök egy nagyon okos és tehetséges ember”. Jair Bolsonaro, Brazília korábbi elnöke azt mondta: „Nagyon sok közös értékünk van. Csodálom Trump elnököt”. Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun „excellenciád”-nak nevezte az egykori amerikai elnököt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egy hosszú út első mérföldkövéhez érkeztem” - írta Facebook-oldalán Varga Judit. A volt igazságügyi miniszter 2024 márciusa óta most posztolt először a közösségi oldalára.
„Elméleti és gyakorlati vizsgáim sikeres letétele után államilag elismert asztalos szakmai bizonyítványt szereztem”
- folytatta Varga, aki egy fotón a vizsgamunkáját - ami egy fiókos TV-szekrény - is megmutatta.
Ezután megköszönte a tanárainak és az osztálytársainak „az élményekkel teli 15 hónapot”, amelynek során beléphetett „egy nemes hagyományokkal és emberséggel teli csodavilág kapuján”.
„Tanultunk farostokról és vízszállító sejtekről, gombákról és farontó bogarakról, lombos és tűlevelű fafajokról, asztalos gépekről és kézi szerszámokról, ragasztásról és felületkezelésről. Műszaki rajzoltunk, gyalultunk, táblásítottunk, fűrészeltünk és véstünk 15 hónapon át hidegben, melegben egyaránt, közben készítettünk hokedlit, ablakkeretet, szerszámosládát és éjjeli szekrényt is. Mindig jó kedvvel, a mesterség és a fa iránti őszinte rajongással jöttünk. Mert mindenkinek volt egy története, egy álma azért, hogy itt legyen. Akár úgy, hogy már 15 évesen itt kezdte, akár úgy, hogy egy egészen másfajta karrierből kilépve, később érkezett” - fogalmazott a volt igazságügyi miniszter, aki hozzátette: ez még csak a kezdet.
„Tudom, hogy innen még nagyon sok munka és legalább 50 évig tartó, alázattal teli tanulás vezet az asztalos szakma igazi, magabiztos elsajátításához. Az első lépést azonban már megtettem”
- írta.
Egy későbbi posztjában arról is mutatott fotókat, hogyan készült a vizsgamunkája.
„Egy hosszú út első mérföldkövéhez érkeztem” - írta Facebook-oldalán Varga Judit. A volt igazságügyi miniszter 2024 márciusa óta most posztolt először a közösségi oldalára.
„Elméleti és gyakorlati vizsgáim sikeres letétele után államilag elismert asztalos szakmai bizonyítványt szereztem”
- folytatta Varga, aki egy fotón a vizsgamunkáját - ami egy fiókos TV-szekrény - is megmutatta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bezártság szindrómája lett egy fiatal férfinak, miután agytörzsi stroke-ot kapott egy csontkovácsnál tett látogatása után – óriási kártérítést ítéltek meg neki
Az amerikai Jonathan családja pert indított a csontkovács, a kórház, valamint három orvos ellen. A bíróság szerint az orvosok súlyosan hanyagul jártak el, ezért a bíróság 27,5 milliárd forintnak megfelelő, összesen 75 millió dollár kártérítést ítélt meg.
Jonathan Buckelew 2015 októberében csontkovácshoz ment, hogy megigazítsa a nyakát. A kezelés közben hirtelen elszédült, zavart lett, majd teljesen elveszítette a reakcióképességét. A családja azt mondta, hogy „az élete minden részét elveszítette”.
A férfit az amerikai Georgia államban található North Fulton kórházba vitték, de az orvosok nem tudták pontosan megállapítotani, mi történik vele. A bírósági iratok szerint agytörzsi stroke-ot kapott, amit az orvosok nem vettek észre időben. Ez a késlekedés oda vezetett, hogy Jonathan bezártság-szindrómába került: tudatánál van, de csak a szemével tud kommunikálni - írja a LadBible.
Ügyvédje, Lloyd Bell így nyilatkozott:
„Jonathan akkor már stroke-ot kapott, amikor megérkezett a kórházba, de ezt nem vették észre. Azok, akiknek a röntgenfelvételeket kellett volna kiértékelni, félreolvasták őket.”
Hozzátette:
„Az ügyeletes orvos látta a stroke tipikus jeleit és tüneteit, de mégsem hívta össze a stroke-riasztást. Pedig voltak szabályzatok, amelyeket ilyenkor követni kellett volna a helyes diagnózis felállításához – de nem tartották be az előírásokat.”
Jonathan családja pert indított a csontkovács, a kórház, valamint három orvos – Dr. Matthew Womack, James Waldschmidt radiológus és Christopher Nickum neurológus – ellen. A Fulton megyei bíróság szerint Womack és Waldschmidt súlyosan hanyagul jártak el, ezért a bíróság 27,5 milliárd forintnak megfelelő, összesen 75 millió dollár kártérítést ítélt meg.
A bíróságon az is kiderült, hogy Womack nem mondta el Nickumnak, hogy Jonathan aznap csontkovácsnál járt, és azt sem említette, hogy kétszer rohamszerű tüneteket tapasztalt. Az Atlanta News First szerint a radiológus sem vette észre a lényeges információt a felvételeken, de a csontkovácsot, a kórházat és annak munkatársait nem vonták felelősségre.
Az ítélet alapján Jonathan a következő összegeket kapta:
– 3,3 milliárd forintot korábbi egészségügyi kiadásokra,
– 7,3 milliárd forintot a jövőbeli ellátására,
– 16,8 milliárd forintot fájdalmai és szenvedései miatt.
Bell az ítélet után ezt mondta:
„Ez az ügy szívszorító, mert Jonathan bénulása és agykárosodása teljes mértékben elkerülhető lett volna. Ha az ellátásában részt vevő egészségügyi dolgozók betartják a szakmai előírásokat, hamarabb felismerik és kezelik a stroke-ot, és hatékonyabban kommunikálnak egymással, akkor Jonathan élete teljesen másként alakulhatott volna.”
A család szerint még ez az óriási kártérítés sem pótolja, amit elveszített. Jonathan édesapja, Jack Buckelew úgy fogalmazott:
„Úgy érzem, valójában nincs igazságszolgáltatás egy olyan ember számára, aki az élete minden részét elveszítette.” Azt mondta, most már csak azzal foglalkoznak, hogy boldoggá tegyék a fiukat, és megadják neki a lehető legjobb életet.
Jack és felesége, Janice – Jonathan édesanyja – éjjel-nappal ápolják fiukat, nővérek segítségével. Az otthonukat teljesen átalakították. Jonathan nem tud beszélni, de pislogással és az orrával, egy speciális billentyűzet segítségével tud kommunikálni. A garázst orvosi szobává alakították.
Jack elmondta:
„Keményen dolgozunk azon, hogy legalább két hónapra elegendő felszerelésünk legyen előre. Lényegében egy intenzív osztályt alakítottunk ki otthon.”
Fiáról ezt mondta:
„A fiunk lelke tartja bennünk a lelket – mert ő szeretne dolgokat csinálni, szeretne helyekre menni –, de összetöri a szívünket, amikor így látjuk őt. Vannak napok, amikor azt mondja: »Húzzátok ki a gépeket.« Ezek a legnehezebb napok.”
Womack fellebbezést nyújtott be, amit elsőre elutasítottak, most azonban Georgia állam legfelsőbb bíróságához fordult. Waldschmidt is fellebbezett, de később visszavonta.
A Tenet Health – a kórház tulajdonosa – nem kommentálta az ügyet.
Jonathan Buckelew 2015 októberében csontkovácshoz ment, hogy megigazítsa a nyakát. A kezelés közben hirtelen elszédült, zavart lett, majd teljesen elveszítette a reakcióképességét. A családja azt mondta, hogy „az élete minden részét elveszítette”.
A férfit az amerikai Georgia államban található North Fulton kórházba vitték, de az orvosok nem tudták pontosan megállapítotani, mi történik vele. A bírósági iratok szerint agytörzsi stroke-ot kapott, amit az orvosok nem vettek észre időben. Ez a késlekedés oda vezetett, hogy Jonathan bezártság-szindrómába került: tudatánál van, de csak a szemével tud kommunikálni - írja a LadBible.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Június 12-én súlyos repülőgép-szerencsétlenség rázta meg a világot: az Air India 171-es járata néhány másodperccel a felszállás után lezuhant Ahmedabadban, Gujarat államban. A gép egyenesen a B. J. Orvosi Egyetem kollégiumának épületébe csapódott. A fedélzeten 242-en tartózkodtak, de csupán egy ember élte túl a tragédiát: a 40 éves brit utas, Vishwash Kumar Ramesh. A becsapódás következtében a kollégiumban is többen életüket vesztették.
A repülő London Gatwick repülőtere felé indult, de alig egy perccel a felszállás után gyorsan veszített a magasságából. A gép először körülbelül 190 méter magasba emelkedett a kifutópálya felett, aztán hirtelen zuhanni kezdett. Harminchat másodperccel a felszállás után a pilóták vészjelzést adtak le. A rádióban Sumeet Sabharwal kapitány ezt mondta: „Mayday”. Egy másik felvételen az is hallható: „Nincs tolóerő, csökken a teljesítmény, nem tudunk emelkedni.”
A tragédia helyszínén másnap megtalálták a gép feketedobozát. Ram Mohan Naidu Kinjarapu indiai közlekedési miniszter szerint ez „jelentősen segítheti”, hogy megértsék, mi történt pontosan.
Az interneten időközben egy YouTube-videó kezdett terjedni, amely szimulációval mutatja be a baleset lehetséges okait, írja a Unilad. A felvételt az AiTelly csatorna tette közzé. A videóban szereplő egyik elmélet szerint a túlélő férfi hatalmas durranást hallott a becsapódás előtt. Ez akár hajtóműhiba is lehetett, bár a katasztrófáról készült felvételeken nem látható füst. A videó szerint
„a látható füst hiánya felveti annak lehetőségét, hogy mindkét hajtómű egyszerre veszítette el a tolóerejét.”
Ez történhetett például „mindkét hajtómű mechanikai meghibásodása” vagy „a repülőgép üzemanyagrendszerének problémája” miatt is.
A másik feltételezett ok a repülő szárnyain található csűrőlapok meghibásodása. Ezek a szerkezetek segítenek abban, hogy a gép felszálláskor megfelelő felhajtóerőt kapjon, és leszálláskor lassítani tudjon.
A videós szimulációt itt lehet megnézni:
Egy hivatásos pilóta, Captain Steve is elmondta a véleményét. A balesetről készült eredeti videófelvétel alapján úgy látta, hogy a repülő laposan repült, a futómű pedig még mindig lent volt. Nem látott szikrákat vagy tüzet a hajtómű körül, ami szerinte kizárja a madárral történt ütközést vagy látványos hajtóműhibát. Azt mondta: „Ez az első elmélet: mindkét hajtómű leállt, és ez a felhajtóerő elvesztéséhez vezetett. A repülőgép egyszerűen abbahagyta a repülést.”
A pilóta azt is elmondta, hogy ha valóban madarakkal ütközött volna a gép, akkor lángokat, szikrákat kellett volna látni a hajtóműből. Így fogalmazott: „Nem látunk semmilyen jelet a hajtómű hátsó részénél, ami erre utalna – lángokat, szikrákat, valamit látni lehetne, ahogy a hajtóművek szétesnek.”
Felmerült az is, hogy a gép úgy szállt fel, hogy nem voltak kiengedve a csűrők. Steve szerint ez azonban kizárt, mert minden ilyen gépen két elektronikus ellenőrzőlista is működik, amelyek „alapvető részét képezik” a rendszernek. Azt mondta: „Ehhez manuálisan kellett volna figyelmen kívül hagyni mindkét ellenőrzőlistát.” Hozzátette, hogy ilyen esetben hangos riasztás és figyelmeztető fény is jelezné a hibát: „nagy zajt csap”, piros figyelmeztető lámpa és „fülsiketítő” hang is jelzi a problémát.
A videó végén Steve megosztotta a saját elképzelését is:
„Szerintem a kapitány a megfelelő pillanatban azt mondta az első tisztnek, hogy futómű be. Szerintem az első tiszt véletlenül a csűrőkarhoz nyúlt, és azt húzta be a futómű helyett. Ha ez történt – és ez egy nagy ha –, akkor ez sok mindent megmagyaráz, hogy miért nem repült tovább a gép.”
Kiemelte, hogy ezek az elméletek egyelőre nem hivatalosak.
Június 12-én súlyos repülőgép-szerencsétlenség rázta meg a világot: az Air India 171-es járata néhány másodperccel a felszállás után lezuhant Ahmedabadban, Gujarat államban. A gép egyenesen a B. J. Orvosi Egyetem kollégiumának épületébe csapódott. A fedélzeten 242-en tartózkodtak, de csupán egy ember élte túl a tragédiát: a 40 éves brit utas, Vishwash Kumar Ramesh. A becsapódás következtében a kollégiumban is többen életüket vesztették.
A repülő London Gatwick repülőtere felé indult, de alig egy perccel a felszállás után gyorsan veszített a magasságából. A gép először körülbelül 190 méter magasba emelkedett a kifutópálya felett, aztán hirtelen zuhanni kezdett. Harminchat másodperccel a felszállás után a pilóták vészjelzést adtak le. A rádióban Sumeet Sabharwal kapitány ezt mondta: „Mayday”. Egy másik felvételen az is hallható: „Nincs tolóerő, csökken a teljesítmény, nem tudunk emelkedni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
