A magyar útleveleket és személyiket nyomtató cég nyomtatta George Simion kampányleveleit

Kedd késődélután, este délnyugaton, nyugaton egy-egy zivatar kialakulhat viharos, akár 60-75 km/óra széllökés kíséretében. Emiatt Vas és Zala megyékre veszélyjelzést adtak ki.

Szerdán már nem várható újabb, veszélyesnek minősülő időjárási jelenség, ugyanakkor veszélyjelzés így is lesz: a tartós hőség miatt kell fokozottan figyelni.

A Met.hu előrejelzése szerint szerdán a kevés fátyol- és gomolyfelhő mellett napos, száraz időre számíthatunk. Kis eséllyel a nyugati, délnyugati határvidékre sodródhat be egy-egy csapadékgóc. A nyugatias szél főként hazánk északkeleti felén megélénkül, több helyen megerősödik.

A kánikula csütörtökön is velünk marad, délutánra többnyire 34 és 39 fok közé emelkedik a hőmérséklet, de az északkeleti megyékben kevésbé lesz meleg. Estétől ugyanakkor az északnyugatira forduló szél megerősödik, ami egy újabb hidegfrontot hoz magával. Emiatt pénteken a hőmérséklet az országban 28 és 35 fok között valószínű, a melegebb időre keleten kell számítani.

Ahogy arról korábban mi is írtunk, hétfő este sor került az első Tisza-Fidesz vitára: az ATV stúdiójában Takács Péter egészségügyi államtitkár és az ellenzéki párt egészségügyi szakértője, Kulja András csapott össze.

A fideszes politikusok és megmondóemberek közül többen már a vita után néhány perccel kihirdették „győztesnek” Takácsot – aki Kocsis Máté szerint például egyenesen „felmosta a padlót” Kuljával –, Magyar Péter azonban máshogy vélekedik.

Kedd délutáni Facebook-posztjában azt írja:

A Tisza Párt elnöke felteszi a kérdést: „Vajon Takács (kufár) Péter járt már ma a szentesi kórházban, ha már fogalma sem volt eddig az ottani gyalázatos állapotokról?”

Hozzáteszi:

Magyar Péter a kormánypárti Megafon influenszerének is üzen bejegyzése végén: „A képet a megafon leghíresebb szakértőjének, Deák Daninak küldjük, aki éppen azon vergődik, hogy Kulja András és köztem feszültség van a tegnapi vita után.” És azt a kérdést is felteszi: „Orbán Viktort megkérdeznéd a kedvemért, hogy miért retteg a nyílt vitától?”

A Levél az ukrán népnek című kezdeményezés közel 30 ezer embert szólított meg eddig. Az aHang felületén közzétett nyílt levélben ismert közéleti szereplők is kiállnak Ukrajna mellett, elítélve az Orbán-kormány Ukrajna-ellenes retorikáját, és támogatásukat fejezik ki az ukrán nép felé.

A levélben úgy fogalmaznak: „szembesülve az Orbán-kormány egyre szégyenletesebb Ukrajna-ellenes propagandájával szolidaritásunkat fejezzük ki az ukrán nép iránt, és tisztelettel adózunk a hazájuk védelmében hősiesen helytálló ukrán hadsereg katonáinak”. A kezdeményezés azt is üzeni: „létezik egy másik Magyarország, amely nem árulásból, nem idegen érdekek szolgálatából remél hasznot magának”.

A nyílt levélben a 2014 óta tartó orosz katonai agressziót is elítélik, valamint elutasítják Ukrajna területi integritásának megkérdőjelezését és az ország belügyeibe történő külső beavatkozást. Az aláírók remélik, hogy az ukrajnai magyar kisebbség – amelynek tagjai közül többen életüket adták Ukrajnáért – nem válik áldozatává a magyar kormány kommunikációjának, és áldozatukat méltányolni fogják.

A levelet eddig olyan ismert személyiségek írták alá, mint Beck Zoltán, Bod Péter Ákos, Elek István, Herényi Károly, Horgas Péter, Iványi Gábor, Jeszenszky Géza, Kincses Gyula, L. Ritók Nóra, Magyar Bálint, Molnár Áron, Pálinkás József, Pottyondy Edina, Puzsér Róbert, Szél Bernadett vagy Ungváry Krisztián.

Orbán Viktor a Facebook-oldalán reagált a kezdeményezésre. Bejegyzése elején megemlíti: az aláírók között „olyanok is megtalálhatóak, akikkel 35 évvel ezelőtt együtt harcoltam a magyarok szabadságáért és hazánk függetlenségéért”.

Hozzátette: bár a tisztelet mára megkopott, a közös múlt kötelez.

Úgy fogalmaz: „aki a háború folytatásával minden nap újabb nyereséget könyvelhet el”.

Orbán szerint az aláírók „tévesen azonosítják be az Európai Unió érdekeit is”. Azt állítja: „Ha az EU felveszi Ukrajnát a tagjai sorába, az most nyílt háborút, egy tűzszünet után pedig egy európai–orosz háború folyamatosan fennálló kockázatát jelentené”.

Bejegyzésében a kormány jól ismert álláspontját is megerősítette:

Orbán úgy véli, a valódi segítség nem a háború támogatása, hanem egy olyan együttműködés, amely leállítja az erőszakot. Azt írja: „nem az Ukrajna lerombolásával és az ukrán nemzet szétszóratásával járó háborút, és nem a délibábos integrációs álmokat kellene támogatni, hanem olyan együttműködési formát ajánlani az ukránoknak, mely leállítja a háborút, érdemi segítséget nyújt, és nem áldozza fel Magyarország és az Európai Unió érdekeit egy téves és lázálmos politikai stratégia oltárán”.

Az elmúlt napok egyik leghangosabb közéleti történése a MÁV körül zajlik: hétvégente szinte menetrendszerűek a késések (többek között az ilyenkor zsúfolt balatoni fővonalon), amire a vasúttársaságnak többek között az volt a válasza, hogy megszűntették a Vonatinfót, ahol élőben lehetett követni a járatok mozgását, így a késéseket is. Később egy amatőr csapat megalkotta a Holavonat.hu oldalt, ám Lázár János fenyegetése után végül lekapcsolták azt – ugyanakkor szinte azonnak megszületett a Vonatterkep.hu, ami funkciójában „elődjei” munkáját látja el.

Lázár János kedd délután Facebook-oldalán egy érvet hozott fel amellett, miért nincs szükség a vonatok online követésére. A közlekedési miniszter úgy fogalmazott:

Hozzátette: „Június elsejét követően azt a MÁV-csoport minden utasa meg is kapta hiánytalanul. Ezt bizonyítja az is, hogy nincsenek tömeges panaszok a kártérítési biztosítás elmaradása miatt. A késési biztosítás június elsejei bevezetése óta – bő három hét alatt – a MÁV-csoport egyébként 127 ezer jegy után több, mint 82 millió forintot utalt vissza az utasoknak. Ugyanez idő alatt az utasoktól származó bevétel meghaladta a 7,2 milliárd forintot, vagyis a bevételek mintegy 1,15 százalékát használtuk fel arra, hogy jót álljunk a késési biztosítással megfogalmazott vállalásunkért.”

Szerinte minden más ügy a témában puszta politikai kampány. Arra azonban a kommentek között sokan felhívták a miniszter figyelmét, hogy az utasok nem a késés utáni kártérítésre, hanem pontos, kiszámítható vasúti közlekedésre vágynak. Ahogy egyikük írja: „Nem a jegy ára kell vissza. Oda akarunk jutni ahova indultunk. Ha a jegy árára lenne szükségünk akkor el sem indulnánk. Utazni akarunk biztonságosan, kiszámíthatóan!”