Szerdán volt legközelebb a bolygónkhoz, de fényessége csúcsát csak vasárnap este éri el - írja az Időkép.
Ezekben a napokban egy nagy aszteroida tartózkodik csillagászati szemmel nézve viszonylag közel a Földhöz. A 887 Alinda nevet viselő aszteroida 100 éve nem volt ilyen közel a bolygónkhoz.
Ezt az aszteroidát egy német csillagász, Max Wolf fedezte fel a Heidelbergi Obszervatóriumban 1918. január 3-án. Ezeknek az égitesteknek az átmérője nagyon vátozatos, a 940 km-es átmérővel rendelkező Cerestől a néhány méteres kövekig terjed.
Az 1 km-nél nagyobb átmérőjű aszteroidák csak kis százalékban kerülnek földközelbe, így a becslések alapján nagyjából 4,2 km átmérőjű 887 Alinda igazi ritkaságnak számít.
A Virtual Telescope Project becslései szerint ez az aszteroida egyike annak az 5 nagy aszteroidának, melyek mostantól számítva 2200-ig 15 millió kilométernél közelebb kerül a Földhöz. A csillagászok nem tekintik potenciális veszélyes aszteroidának a 887 Alindát, viszont a pályája excentrikus, ezért egyszer-kétszer meglehetősen közel kerülhet bolygónkhoz. Az elmúlt 100 év legközelebbi találkozására szerdán, azaz január 8-án került sor, amikor is az aszteroida csak 0,08220 csillagászati egységre volt bolygónktól, ami nagyjából 12,3 millió kilométert jelent, ez a Föld-Hold távolság 32-szerese. Ez csillagászati szemmel nézve nem számít nagy távolságnak.
Azonban nem akkor volt a legfényesebb, mikor a legközelebb volt a Földhöz.
A 887 Alinda fényessége január 12-én 18 óra 30 perc körül éri el csúcsát, így ekkor egy egyszerű távcső is elég lehet az aszteroida megfigyeléséhez, ahol azt a felhőzet lehetővé teszi.
Az Orion és az Ikrek csillagképben kell majd keresnünk. Ha erről lemaradunk, akkor 62 évet kell várnunk, hogy újra földközelbe kerüljön ez az aszteroida. Egyébként pedig egy ilyen fényes és nagy objektum évtizedenként csak egyszer kerül közel bolygónkhoz a jelenlegi ismereteink szerint.
Szerdán volt legközelebb a bolygónkhoz, de fényessége csúcsát csak vasárnap este éri el - írja az Időkép.
Ezekben a napokban egy nagy aszteroida tartózkodik csillagászati szemmel nézve viszonylag közel a Földhöz. A 887 Alinda nevet viselő aszteroida 100 éve nem volt ilyen közel a bolygónkhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Erős napkitörés után geomágneses vihar tart a Föld felé, készülhetünk a sarki fényre is
Sötétedés után érdemes lesz az északi horizontot kémlelni, az ország nagy részén inkább csak fátyolfelhők lehetnek az égen, így jók az esélyek, hogy elcsípjünk egy látványos jelenséget.
Erős napkitörés volt szombat hajnalban, G4-es geomágneses vihar tart a Föld felé - Időkép.
Szombat hajnalban, magyarországi idő szerint 2:05 perckor a 4100-as napfolt régió egy igen erős, M8.2-es napkitörést produkált. Az ebből származó napszél épp a Föld felé irányul, bolygónkat vasárnap délután komoly, G4-es erősségű geomágneses vihar éri el.
Egy ilyen erősségű geomágneses vihar már könnyen zavart okozhat a távközlési berendezések és a műholdas navigáció működésében, másrészt viszont ismét esély nyílik arra, hogy sarki fényt láthassunk hazánk területéről, akár szabad szemmel is.
A SpaceWaetherLive előrejelzése szerint a KP-index értéke egészen hétfő reggelig 7 és 8 között fog mozogni, ez mindenképp bíztató a sarki fény szerelmeseinek.
Sötétedés után érdemes lesz az északi horizontot kémlelni, az ország nagy részén inkább csak fátyolfelhők lehetnek az égen, a délután kialakuló záporok, zivatarok estére elülnek.
Erős napkitörés volt szombat hajnalban, G4-es geomágneses vihar tart a Föld felé - Időkép.
Szombat hajnalban, magyarországi idő szerint 2:05 perckor a 4100-as napfolt régió egy igen erős, M8.2-es napkitörést produkált. Az ebből származó napszél épp a Föld felé irányul, bolygónkat vasárnap délután komoly, G4-es erősségű geomágneses vihar éri el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dolgozott az atombombán, barátja volt Neumann János, és kitüntették a legnagyobb díjakkal is. Az Amerikába emigrált matematikus jelentős hatást gyakorolt a modern tudomány fejlődésére.
Néhány nappal 99. születésnapja után, május 16-án meghalt Lax Péter matematikus – számolt be róla a New York Times.
Lax Péter Budapesten született 1926-ban. Már fiatal korában észrevették, hogy kivételes tehetsége van a matematikához. 1941-ben a családjával együtt az Egyesült Államokba menekült a zsidótörvények elől.
1945 és 1946 között a Manhattan terven dolgozott, amelynek célja az atombomba kifejlesztése volt. Ekkor találkozott Neumann Jánossal és Kemény Jánossal is. Később is együttműködött velük.
A háború után a New York Egyetemen szerzett diplomát. Munkája nagy részét az egyetem Courant Matematikai Tudományok Intézetében végezte. Főként alkalmazott matematikával foglalkozott. Kutatási területei közé tartozott a parciális differenciálegyenletek elmélete, a folyadékdinamika és a számításelmélet.
A számítógépek megjelenésekor felismerte, hogyan lehet az új technológiát különböző matematikai problémák megoldására használni. Ezek közé tartozott például a fegyverek tervezése, az időjárás-előrejelzés és a tőzsdei árfolyamok elemzése is.
Egyik cikkében így írt: „a számítógépek matematikára gyakorolt hatása hasonló ahhoz, mint amit a távcsövek a csillagászatban vagy a mikroszkópok a biológiában hoztak”.
A New York Times azt is megemlítette, hogy Lax verseket írt, angolul és magyarul egyaránt.
Pályafutása során megkapta a legnagyobb matematikai elismeréseket is. 1987-ben Wolf-díjat, 2005-ben pedig Abel-díjat vehetett át. 1993 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.
Néhány nappal 99. születésnapja után, május 16-án meghalt Lax Péter matematikus – számolt be róla a New York Times.
Lax Péter Budapesten született 1926-ban. Már fiatal korában észrevették, hogy kivételes tehetsége van a matematikához. 1941-ben a családjával együtt az Egyesült Államokba menekült a zsidótörvények elől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Erre kevesen gondolnak – Ezt teszed a környezettel, amikor a ChatGPT-vel beszélgetsz
Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.
Sokan használják a ChatGPT-t a mindennapokban – akár álláskereséshez, viccekhez az első randira, vagy sima kérdések megválaszolásához, amiket egyébként a Google vagy akár a nagyi is tudna. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy ezzel nemcsak információt kérnek, hanem közben vizet és áramot is elhasználnak - írta a LADBible.
Egy gyors beszélgetés a ChatGPT-vel körülbelül fél liter ivóvizet igényel 10–50 kérdésenként. A Forbes szerint a rendszer naponta több mint 500 000 kilowattóra áramot fogyaszt, ami nagyjából 200 millió lekérdezés kiszolgálásához elegendő. Ez az energiamennyiség körülbelül 180 ezer amerikai háztartást tudna ellátni.
A vizet nem hasznosítják újra, mivel a hűtés során elpárolog. Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.
David Craig, a brit Iceotope cég vezérigazgatója szerint ezek az adatközpontok akkora hőt termelnek, hogy az akár egy embert is megolvaszthatna.
Dylan Patel technológiai elemző szerint a ChatGPT napi működtetése több mint 225 millió forintba kerül. Az OpenAI alapítója pedig az X-en viccesen megjegyezte: „akár több tízmillió dollárba is kerülhet”, ha a felhasználók beírják, hogy „kérem” vagy „köszönöm”.
A vállalat szóvivője így reagált a Forbesnak a vízhasználattal kapcsolatos aggodalmakra: „Az MI működtetése valóban energiaigényes lehet, éppen ezért folyamatosan dolgozunk a hatékonyság javításán. Nagy körültekintéssel használjuk a számítási kapacitásunkat, és támogatjuk partnereinket fenntarthatósági céljaik elérésében.”
A Forbes azt is írta, hogy 2050-re a világ népességének kétharmada vízhiánytól szenvedhet. Ennek ellenére sok helyen még mindig hatalmas mennyiségű tiszta ivóvizet használnak fel azért, hogy a szerverek ne menjenek tönkre.
Sokan használják a ChatGPT-t a mindennapokban – akár álláskereséshez, viccekhez az első randira, vagy sima kérdések megválaszolásához, amiket egyébként a Google vagy akár a nagyi is tudna. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy ezzel nemcsak információt kérnek, hanem közben vizet és áramot is elhasználnak - írta a LADBible.
Egy gyors beszélgetés a ChatGPT-vel körülbelül fél liter ivóvizet igényel 10–50 kérdésenként. A Forbes szerint a rendszer naponta több mint 500 000 kilowattóra áramot fogyaszt, ami nagyjából 200 millió lekérdezés kiszolgálásához elegendő. Ez az energiamennyiség körülbelül 180 ezer amerikai háztartást tudna ellátni.
A vizet nem hasznosítják újra, mivel a hűtés során elpárolog. Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látványos égi jelenség: Három estén át lehet megcsodálni a Mars és a Regulus együttállását
A szakemberek szerint a két égitest párosát nemcsak szabad szemmel, hanem binokulárral is érdemes megfigyelni, ugyanis most kifejezetten esztétikus lesz a vöröses Mars és a kékesfehér Regulus látványa.
Június 16. és 18. között három estén látható lesz a Mars és az oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus együttállása a nyári égbolton.
A két égitest párosát nemcsak szabad szemmel, hanem binokulárral is érdemes megfigyelni, ugyanis egy látómezőben kifejezetten esztétikus lesz a vöröses Mars és a kékesfehér Regulus látványa.
A különleges égi jelenség legközelebb 2026 novemberében lesz látható - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Június 16-án este lesz az első alkalom, amikor szabad szemmel is látványos közelségben jár a két csillag egymáshoz. Az észlelést érdemes sötétben, 22 óra 20 perc után elkezdeni, és a nyugati égbolt felé kell tekinteni, ahol kicsivel kevesebb mint 18 fokkal lesznek a csillagok a horizont felett. Ez azt jelenti, hogy nyílt, kitakarásmentes nyugati horizontú helyre kell menni. A páros tagjainak fényessége szinte tökéletesen megegyezik, mivel mind a Regulus, mind a Mars 1,4 magnitúdós lesz.
Két nagyon fontos különbség viszont könnyen megfigyelhető lesz közöttük: az egyik, látványosabb a két égitest színkülönbsége. A Mars mélynarancssárga, míg a Regulus kékesfehér színű lesz.
A másik különbség a Mars bolygó voltából adódik: mivel távcsőben látszó átmérője kiterjedt a csillaghoz képest, a remegő levegőben a Regulus folyamatosan pislákol majd - a csillagászok szcintillációnak hívják ezt a jelenséget -, a Mars viszont nyugodtabb lesz, és kevésbé remeg.
Az égi jelenséget nem sokkal éjfél utánig lehet észlelni, amikor a Regulus és a Mars egyaránt a horizont alá bukik.
Június 17-én ismét szemügyre lehet venni az égi párost, a pozíciójuk azonban ekkor egy kicsit más lesz, egyben a leglátványosabb. Megtekintésükhöz ismét nyugat felé kell pillantani, és 22 óra 20 perc után érdemes megkezdeni az észlelést. Ekkor a páros kicsivel több mint 17 fokkal lesz a látóhatár fölött, továbbá a vörös bolygó az előző naphoz képest kissé elmozdulva majdnem a Regulus felett lesz látható. A köztük lévő távolság 44 ívperc lesz, azaz 1,5 holdátmérőnyi, így mind szabad szemmel, mind binokulárban megkapó lesz a páros szorossága.
Az utolsó alkalom, amikor még látványos a két égitest szorossága, június 18-án, szerda este lesz, amikor ismét a nyugati égbolt felé kell fordulni, szintén 22 óra 20 perc után. A páros kicsit lentebb, már csak 16 fokkal lesz a horizont fölött, és a Regulus csillagtól már balra felfelé lesz látható a Mars. A köztük lévő távolság már 58 ívperc, azaz két holdátmérőnyi lesz, így ekkor lesznek az égitestek a legtávolabb egymástól, a három este során
- olvasható a közleményben.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó programmal készül a vörös bolygó és az oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga együttállásának bemutatására június 17-én és 19-én is.
Június 16. és 18. között három estén látható lesz a Mars és az oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus együttállása a nyári égbolton.
A két égitest párosát nemcsak szabad szemmel, hanem binokulárral is érdemes megfigyelni, ugyanis egy látómezőben kifejezetten esztétikus lesz a vöröses Mars és a kékesfehér Regulus látványa.
A különleges égi jelenség legközelebb 2026 novemberében lesz látható - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
