Sulyok Tamás nem írta alá a veszélyhelyzeti törvényt
A köztársasági elnök szerint több súlyos szabálytalanság is volt a törvény előkészítésében. Úgy véli, ez veszélyezteti a jogbiztonságot és sérti az Alaptörvényt.
Sulyok Tamás nem írta alá azt a törvényt, amely a veszélyhelyzeti rendeleteket emelte volna törvényi szintre, hanem visszaküldte azt az Országgyűlésnek.
A köztársasági elnök szerint az előterjesztő több ponton is megsértette a házszabályi előírásokat, ami az Alaptörvénnyel is ellentétes,
derült ki a hivatalos levélből, amit Sulyok Tamás Kövér László házelnöknek címzett, írta a 24.hu.
A jogszabályt május 20-án fogadta el a parlament. A javaslatot a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter nyújtotta be. A kezdeményezés célja az volt, hogy a különleges jogrend idején hozott rendeleteket törvényi szintre emeljék. A javaslat indoklása szerint az orosz–ukrán háborúban olyan fordulat következhet be, amely tűzszünethez vezethet.
A köztársasági elnök a Kövér László házelnöknek írt levelében azt írta, hogy „az egységes javaslattervezethez készített indokolást a törvényjavaslat eredeti indokolása és a módosító javaslatok indokolásainak figyelembevételével szövegezheti meg” az előterjesztő, és az újraszerkesztett indokolást az ülésnap megnyitása előtt legkésőbb egy órával meg kell küldeni a házelnök részére.
Sulyok Tamás szerint ezek a feltételek nem teljesültek.
Az elnök kifogásolta, hogy az indokolás több helyen eltért a korábbi szövegektől, különösen azokban az esetekben, amelyeket civil szervezetek és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is vitatott.
Több olyan új indokolás is szerepelt, amelyekhez nem készült módosító javaslat, vagy annak szövege nem indokolta a változtatást.
Az elnök azt is megállapította, hogy az előterjesztő nem tartotta be az indokolás benyújtási határidejét. A dokumentumot május 22-én nyújtották be, miközben a határidő május 19-én 12 óra lett volna. Így az Országgyűlés a szavazás előtt nem ismerhette meg a végleges indokolást.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy az előterjesztő utólag és egyoldalúan, az Országgyűlés közreműködése nélkül változtatta meg a törvény egyes részeinek indokolását.
Szerinte ez ellehetetleníti az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése szerinti mérlegelést, és a későbbiekben is jogbizonytalansághoz vezethet. Levelében megjegyezte azt is: „a törvényjavaslatokhoz fűzött indokolás újraszerkesztésére vonatkozó házszabályi követelmények megsértése az elmúlt évek törvényalkotási gyakorlatában nem példa nélküli, jelen esetben azonban annak súlya és mértéke különösen kirívó”.
Sulyok Tamás nem írta alá azt a törvényt, amely a veszélyhelyzeti rendeleteket emelte volna törvényi szintre, hanem visszaküldte azt az Országgyűlésnek.
A köztársasági elnök szerint az előterjesztő több ponton is megsértette a házszabályi előírásokat, ami az Alaptörvénnyel is ellentétes,
derült ki a hivatalos levélből, amit Sulyok Tamás Kövér László házelnöknek címzett, írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Oroszország csak akkor hajlandó befejezni a háborút, ha a NATO kivonul a balti országokból
Szergej Rjabkov szerint a NATO terjeszkedése az ukrajnai háború egyik fő oka. Az oroszok most már nemcsak Ukrajnát, hanem a balti államokat is feltételként emlegetik.
Oroszország csak akkor hajlandó befejezni az ukrajnai háborút, ha a NATO kivonul a balti országokból – erről beszélt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjúban. A Newsweek szerint a nyilatkozat fordulatot jelent az eddigi orosz állásponthoz képest.
Korábban az orosz vezetés azt követelte, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-hoz való csatlakozásról. Most azonban Rjabkov kijelentése alapján már azt is feltételként szabnák, hogy a szövetség teljesen kivonuljon a balti térségből.
„Az amerikai fél részéről gyakorlati lépésekre van szükség, amik a biztonság területén fennálló alapvető ellentmondások felszámolását célozzák” – fogalmazott Rjabkov. Hozzátette: „Ennek a számunkra alapvető és a legsúlyosabb probléma rendezése nélkül egyszerűen lehetetlen megoldani az euroatlanti térség jelenlegi konfliktusát.”
A NATO az orosz–ukrán háború kitörése után megerősítette jelenlétét Kelet-Európában.
Jelenleg is fenntart katonai erőket többek között Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. Svédország és Finnország a háború kitörése után csatlakozott a szövetséghez.
Rjabkov úgy fogalmazott: „Tekintettel az ukrajnai válság természetére és eredetére – amit az Egyesült Államok korábbi vezetése és általában a Nyugat provokált ki –, ez a konfliktus egyfajta próbának tekinthető, ami felméri, mennyire komolyak Washington szándékai a kétoldalú kapcsolatok rendezésére.”
Oroszország csak akkor hajlandó befejezni az ukrajnai háborút, ha a NATO kivonul a balti országokból – erről beszélt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjúban. A Newsweek szerint a nyilatkozat fordulatot jelent az eddigi orosz állásponthoz képest.
Korábban az orosz vezetés azt követelte, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-hoz való csatlakozásról. Most azonban Rjabkov kijelentése alapján már azt is feltételként szabnák, hogy a szövetség teljesen kivonuljon a balti térségből.
„Az amerikai fél részéről gyakorlati lépésekre van szükség, amik a biztonság területén fennálló alapvető ellentmondások felszámolását célozzák” – fogalmazott Rjabkov. Hozzátette: „Ennek a számunkra alapvető és a legsúlyosabb probléma rendezése nélkül egyszerűen lehetetlen megoldani az euroatlanti térség jelenlegi konfliktusát.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Sajnos elég rossz a helyzet” – megszólalt Jeszenszky Géza, miután ismét kórházba került
A Honvédkórházban ápolják Jeszenszky Gézát, akinek a fejsebénél fertőzés alakult ki. Az egykori külügyminiszter most erős antibiotikumos kezelést kap, és ágyhoz van kötve.
Ahogy kedd reggel beszámoltunk róla, Jeszenszky Gézát jelenleg a Honvédkórházban ápolják, miután elfertőződött a fején lévő seb. A volt külügyminiszter hétfői előadása után lett rosszul, ezután szállították kórházba mentővel.
Családtagjai vették észre, hogy másként mozog, fáradtabbnak, lassabbnak tűnt. Annyira megijedtek, hogy mentőt hívtak hozzá.
A kórházban elvégzett CT- és MR-vizsgálatok során derült ki, hogy súlyos szövődmény alakult ki.
„Sajnos elég rossz a helyzet, fertőzés lépett fel a sebnél, ami komoly következményekkel fenyeget, és hosszabb kórházi tartózkodást igényel. Most elég kemény antibiotikumos kezelést kapok a Honvédkórházban” – mondta a Blikknek Jeszenszky Géza.
Hozzátette, hogy szerdán is előadást tartott volna, és már a műtéti varratok kiszedésére készültek.
„Ágyhoz vagyok szögezve, lehet, hogy hetekig tart a kezelés.
Fájdalmaim nincsenek, előttem a számítógép, kommunikálok, levelezek” – fogalmazott. Egy pénteki, csallóközi programját is le kellett mondania, ahol szintén előadást tartott volna.
A 83 éves Jeszenszky Gézát és feleségét június 1-jén, vasárnap támadta meg otthonuk közelében egy hetvenéves, maszkot viselő férfi. A volt külügyminiszter fején akkor keletkezett a seb, amely mostanra elfertőződött.
Ahogy kedd reggel beszámoltunk róla, Jeszenszky Gézát jelenleg a Honvédkórházban ápolják, miután elfertőződött a fején lévő seb. A volt külügyminiszter hétfői előadása után lett rosszul, ezután szállították kórházba mentővel.
Családtagjai vették észre, hogy másként mozog, fáradtabbnak, lassabbnak tűnt. Annyira megijedtek, hogy mentőt hívtak hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Évtizedek óta nem látott festmény tűnt fel Lázár János magángyűjteményében
A miniszter otthonában lóggó festmények összértéke több százmillió forint lehet. Szakértők szerint Vaszary, Batthyány és Koszta művei is láthatók a Lázár videóiban.
Az újabban a „luxizást” kifogásoló Lázár János több olyan videót is közzé tett az elmúlt években, melyek alapján valódi műkincsgyűjteményt rejt a hódmezővásárhelyi háza - írja a 24.hu.
A miniszter otthonában olyan műalkotások bukkantak fel, amelyek összértéke a szakértők szerint több százmillió forint is lehet.
Lázár videóiban feltűnő festményeket a Vásárhelyiek a változásért nevű Facebook-csoport
, majd a 444.hu és több művészettörténész is elemezte azokat.
A gyűjtemény egyik legérdekesebb darabja Vaszary Jánosnak a Tanulmány B.D. Úrhölgy képmásához című festménye, erről ugyanis évtizedek óta nem lehetett tudni, hol van.
A festmény pontos mását Haulisch Lenke 1978-as monográfiájában sikerült azonosítani. A mű a harmincas években készült, és egy portrésorozat része, amelyet Vaszary divatos ruhákba öltözött nőkről festett.
A Kieselbach Galéria egyik kiadványának borítóján szintén ez a kép szerepel. A Megtalált képek című könyv szerzője, Molnos Péter művészettörténész szerint a festmény 1935-ben megjelent a Pesti Napló Képes Mellékletében, és azóta nem szerepelt aukción. Molnos úgy fogalmazott: „nagyon valószínű, hogy a kép jelenleg Lázár János gyűjteményében található”. Azt is közölte, hogy a mű utolsó ismert tulajdonosa Kovács Dezső volt.
Kovács Dezső 2002-ben hunyt el, hagyatékával kapcsolatban pedig hosszú per zajlott az örökösök között. A viták során kiderült, hogy az örökségből mintegy egymilliárd forint értékű, több mint ötszáz festmény tűnt el, de a Vaszary-mű nem volt ezek között. Ugyanakkor nem ismert, hogyan került ki a Kovács-hagyatékból – ezt az információt egy örökös is megerősítette.
A felvételeken szereplő egy másik ismert festmény Batthyány Gyula 1908-as Lovaspóló című alkotása, amely már egy 2020-as interjúban is látható volt. Egy hasonló témájú művét akkor 44–60 millió forint közé becsülték.
A videókban Koszta József Kék szoknyás kislány című, 1916-os festménye is feltűnik. Egyik, név nélkül nyilatkozó művészettörténész ezt a művész egyik csúcsteljesítményének nevezte. Koszta képei közt találni olyat, amely 15–20 millió forint fölötti áron cserélt gazdát.
Látható még egy Emil Adam által festett kép is, amely Kincsem címmel 1896-ban készült. Ennek utolsó ismert ára 21 ezer euró volt, ami mai árfolyamon körülbelül 8,5 millió forintnak felel meg.
A képkockák alapján Brodszky Sándor és Csók István egy-egy művét is azonosították a megkérdezett szakértők. Az általuk elemzett festmények értékét több alkalommal is magas összegre becsülték. Vaszary például az utóbbi évek egyik legnépszerűbb művésze a gyűjtők körében. A Parkban című festménye 2022-ben 80–130 millió forint közé volt becsülve, és végül körülbelül 100 millió forintért kelt el.
Lázár János a 24.hu megkeresésére válaszolva azt írta:
„Mindenek előtt jelzem, hogy a megkeresésében érintett festmények beazonosítása pontatlan. Azok közül a képek közül, amelyeket jól azonosított be, van, amelyik már nincsen a tulajdonomban. A felsorolt alkotások becsült értéke rosszindulatúan túlárazott. A tulajdonomban lévő festmények egyike sem védett alkotás. A vásárlások idejében érvényes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségemnek, szabályszerűen eleget tettem. Végezetül tájékoztatom, hogy jó ideje nem vásároltam képet.”
A további kérdésekre – például melyik festmény van még a birtokában, melyiket adta el, és pontosan mennyit érnek ezek – nem adott választ.
Sajtófőnökén keresztül jelezte, hogy nem kívánja kiegészíteni nyilatkozatát.
A jelenlegi szabályozás szerint minden évben vagyonnyilatkozatot kell leadniuk a politikusoknak. Az útmutató szerint az 5 millió forintot meghaladó értékű vagy védett műtárgyakat is fel kell tüntetni. A dokumentumból azonban nem derül ki, hogy a miniszter birtokában lévő festmények értéke eléri-e ezt a határt, vagy hogy egyáltalán az ő tulajdonában vannak-e.
A miniszter legutóbbi vagyonnyilatkozatához 19 pótlapot csatolt, hogy felsorolja az ingatlanjait, földterületeit és egyéb vagyonelemeit. Egy közelmúltbeli fórumon így fogalmazott: „Jómódú ember vagyok, vagyonos ember vagyok, ezt soha nem tagadtam, mindenem benne van a vagyonnyilatkozatomban, számolják ki.”
Az újabban a „luxizást” kifogásoló Lázár János több olyan videót is közzé tett az elmúlt években, melyek alapján valódi műkincsgyűjteményt rejt a hódmezővásárhelyi háza - írja a 24.hu.
A miniszter otthonában olyan műalkotások bukkantak fel, amelyek összértéke a szakértők szerint több százmillió forint is lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint az korábban már mi is megírtuk: június 10-én, kedden 18 órára tüntetést hirdetett a budapesti Kossuth térre Puzsér Róbert.
„Ha most nem hallatod a hangod, később már nem lehet. Ha most nem állsz ki azért, amiben hiszel, kesőbb már hiába teszed. Ha most nem szállsz síkra a szabadságodért, később már kár lesz kapkodnod a levegő után. Ha ma nem véded meg az európai identitásod, holnap már az Eurázsiai Unióban ébredsz.Nincs hova hátrálnod: cselekedj. Csatlakozz a Polgári Ellenálláshoz a szabad és nyugatos Magyarországért június 10-én, kedden este hattól a Kossuth téren, mert 1848 és 1956 szelleme téged is kötelez” - írta a demonstráció Facebook-eseményéhez a publicista.
A tüntetésen felszólal majd Ács Dániel, Borsi Bálint, Bizzer Mátyás, Bogos Csaba, Csákányi Eszter, Csató Adorján Funktasztikus, Dévényi István, Sallai Dé:Nash, Hadházy Ákos, Illés Helga, Lampé Ágnes, Lányi András, Levitin Dávid Dave, Lovasi András, Magyar Dávid, Nagy-Bandó András, Pajor Tamás, Pankotai Lili, Radics Peti, Stumpf András, Varga Martin Hiperventi és Zentai Márk.
Cikkünk megírásáig 5 ezer ember jelezte, hogy jelen lesz az eseményen és az érdeklődők száma is 29 ezer fölött van.
Mint az korábban már mi is megírtuk: június 10-én, kedden 18 órára tüntetést hirdetett a budapesti Kossuth térre Puzsér Róbert.
„Ha most nem hallatod a hangod, később már nem lehet. Ha most nem állsz ki azért, amiben hiszel, kesőbb már hiába teszed. Ha most nem szállsz síkra a szabadságodért, később már kár lesz kapkodnod a levegő után. Ha ma nem véded meg az európai identitásod, holnap már az Eurázsiai Unióban ébredsz.Nincs hova hátrálnod: cselekedj. Csatlakozz a Polgári Ellenálláshoz a szabad és nyugatos Magyarországért június 10-én, kedden este hattól a Kossuth téren, mert 1848 és 1956 szelleme téged is kötelez” - írta a demonstráció Facebook-eseményéhez a publicista.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!