SZEMPONT

Polyák Gábor: Ilyen brutális ágyúkkal csak akkor lőnek, amikor már a háború vége felé közelednek, és már mindegy

A médiajogász szerint a nagytakarítási törvénnyel minden szerkesztőség veszélybe kerül, az is, amelyiknek csak külföldi a tulajdonosa. Ez az irány már kívül van az Európai Unión, itt már nem akarják eljátszani, hogy tudnak késsel-villával enni. Nagyinterjú.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Benko Vivien Che - szmo.hu
2025. május 15.

Kedd este, nem sokkal éjfél előtt Halász János benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. A javaslat értelmében ezentúl a Szuverenitásvédelmi Hivatal bárkit listára tehet, akit külföldi pénzek elfogadása miatt „veszélyesnek” ítél a magyar szuverenitásra, legyen szó civil szervezetről, médiumról.

A törvénytervezet annyira szélesre tárja az értelmezés kapuit, hogy gyakorlatilag bárkit be lehet vonni alá. Aki listára kerül, nem gyűjthet többé 1 százalékot, támogatóiról nyilatkoznia kell, és ha hibázik, 25-szörös bírságot fizethet. Az egész mechanizmusban nem nagyon van jogorvoslat, viszont a NAV és a rendőrség is házkutatást tarthat, akár „preventíven” is. Polyák Gábor jogász, médiaszabályozási és kommunikációs szakértő segített értelmezni, hogy mit is jelent ez a törvényjavaslat a gyakorlatban.

– Nem tudom elképzelni, hogy Halász János ült este a konyhában a hokedlin, és szorgalmasan törvényjavaslatot körmölt. Mégis egyéni képviselői indítvány ez is, mint annyi más eddigi törvényjavaslat volt eddig is, amivel meg lehet spórolni a társadalmi vitát, ami csak akkor kötelező, ha a minisztérium lenne az előterjesztő.

– Ez teljesen nyilvánvaló. Őszintén szólva nem tudom, ki ez a Halász János, de mindegy is. Emögött is ugyanaz az apparátus áll, amely előkészíti az igazságügyminiszter által előterjesztett törvényeket, abban az értelemben, hogy ugyanazok az ügyvédi irodák, ugyanazok a szakemberek dolgoznak ezeken.

Ehhez Halász Jánosnak pont annyi köze van, mint önnek, meg nekem.

Lehet, hogy mi már jobban ismerjük, mint ő. Szerintem ő nem olvasta ezt a törvényt.

– Kezdjük az elején. Mi minősül egyáltalán külföldi forrásnak?

– Ez azon kevés fogalmak közé tartozik, ami valamilyen módon még definiálva is van a törvényben. Bármi, ami pénz és külföldről érkezik, bármilyen jogcímen, ez legyen támogatás, vagy akár a tulajdonostól érkező vagyonjuttatás vagy vagyontárgy, vagy akár csak egy megbízási szerződés, bármilyen munkavégzéssel kapcsolatban, bármilyen feladat elvégzésével kapcsolatban. Gyakorlatilag bármilyen külföldi kapcsolat. És itt nagyon érdekes, hogy akár a tulajdonosi kapcsolat is olyan, ami ezt a külföldi pénzmozgást megalapozza, akkor elvileg célkeresztbe helyezi az adott szervezetet.

Tehát ha egy Magyarországon működő vállalatnak külföldi tulajdonosa van, és van a médiapiacon még egy darab ilyen, akkor az nem érezheti magát biztonságban,

pusztán ettől a ténytől fogva, még ha soha nem is pályázott semmilyen európai uniós vagy pláne amerikai forrásra.

– Tehát például ez a cég a saját nem hazai anyacégétől sem kaphat semmilyen juttatást?

– Pontosan. De az egy félreértés, hogy önmagában minden külföldi pénzmozgás, vagy határokon átnyúló pénzmozgás problémás. Hogy az legyen, lehessen, kell egy első lépés. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak listáznia kell azokat a szervezeteket, melyek szerinte veszélyeztetik a magyar szuverenitást.

És ehhez nincs támpont, ez teljesen szubjektív, önkényes fogalom.

Ebből a listából a kormány egy rendeletet készít, és ennek a rendeletnek a listáján szereplő szervezetek lesznek azok, amelyeknek a pénzmozgását onnantól kezdve lényegében befagyasztja ez a szabályozás.

– Van itt öt olyan pont, amit kifejezetten nevesít a törvény, hogy mit nem szabad. Például nem szabad negatív színben feltüntetni az ország független demokratikus jogállami jellegét. Azzal a mondattal például, hogy „ez az ország nem jogállam”, már megvalósul a negatív színben való feltüntetés?

– Így van. Ha utal rá, hogy 7-es cikkelyes eljárás folyik Magyarország ellen, aminek az alapja az, hogy a jogállamiság feltételeit rendszerszinten nem tartják tiszteletben, akkor az hiába egy hivatalos eljárás, egyértelműen ebbe a körbe esik, tehát máris ön, vagy az ön lapja, az célkeresztbe kerülhet.

– Ugyancsak bírálhatatlan a nemzet egysége és a határon túli magyarokért való felelősség?

– Így van.

– Ha egy civil szervezet, független újság bírálja Orbán Viktor Simionról mondott szavait, akkor már indulhat az eljárás?

– Azért ennél abszurdabb helyzet szinte elképzelhetetlen, de így van. Jelen állás szerint, ha Simiont próbálja bírálni, akkor ezzel a magyar kormány határon túli politikáját kritizálja. Egészen nonszensz dolgok jönnek ki ebből.

Nincs olyan kritikus vélemény, ami ne lenne felhúzható erre az öt pontra.

Mert a keresztény értékek, meg az alkotmányos identitás negatív színben feltüntetése, ezek megfoghatatlan dolgok. Ezekre hivatkozva nincs olyan kritika, ami alapján ne lehetne bárkit célkeresztbe tenni.

– A szöveg szerint olyan tevékenységekkel lehet veszélyeztetni a szuverenitást, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására...

– Így van.

– Például az újságírás az alkalmas erre.

– Igen, de még egyszer hangsúlyozom, hogy van itt egy eljárási feltétel. Ha Lánczi Tamásnak szemet szúr, hogy itt egy lap, és az ne adj isten, a demokratikus vitákat befolyásolja, és listára kerül az adott médium, akkor lép mindez életbe. A demokratikus viták befolyásolása mellett még a választói akarat befolyásolása is szerepel, itt még annál is cifrább a helyzet. Nyilvánvalóan nincs olyan médium, amely ne befolyásolná, de még egy bulvárlap sem mentesül ez alól. Naná, hogy befolyásolja a demokratikus vitákat egy bulvárlap is! De egy Facebook-poszt is befolyásolja, azért teszem közzé.

Ez egy nagyon érdekes színvallás, amiben a Fidesz bevallja, hogy mit gondol a demokráciáról és abban a nyilvánosságról. Azt gondolja, hogy kuss!

Nem tudom ezt szebben fogalmazni, azt gondolja, hogy egy dolgot lehet gondolni, egy dolgot lehet mondani, mégpedig azt, ami az ő álláspontja.

– A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság alapjog, amit véd az alkotmány. Tehát elvileg Alkotmánybírósághoz lehetne fordulni.

– Ha Magyarországnak lenne valódi alkotmánya, amely egy értékrendszert valóban kifejez, és nem csak elbáboz valamiféle keresztény ideológiát, akkor Magyarországnak lenne alkotmánybírósága is, amelyik abszolút meggyőződésből mindent megtenne a legjobb szakmai tudása szerint, hogy a magyar jogrendszer összhangban legyen ezzel az alkotmányos értékrendszerrel, akkor ennek a törvénynek nem lenne esélye, hogy egy másodpercig is létezzen.

Egy icipici kis szakmai alapon működő alkotmánybíróság, amelyik nem pusztán egy pártnak a kiszolgálása céljából létezik, az egyértelműen mindenféle komolyabb gondolkodás nélkül az egész törvényt a kukába dobná.

Ez az egész törvény teljes mértékben bizonytalan szövegű, aránytalan. Gyakorlatilag bármelyik szervezet pillanatok alatt megszüntethető ennek alapján. Nincs olyan eleme, ami a 2010 előtti világban bármelyik akkori alkotmánybíróság gyakorlatában ne lett volna egészen biztos bukás. Az alkotmányjogi vizsgán egy könnyű beugró kérdés lenne, hogy keressen öt hibát ebben a törvényben 10 másodperc alatt. Csak ahhoz, hogy ezt most kimondják erről a törvényről, kellene egy alkotmánybíróság, ahol gerinces, szakmailag elkötelezett emberek ülnek, meg kellene egy alkotmány, ami nem azért gránitszilárdságú, mert így hívják, hanem azért, mert van egy stabil értékrendszere. Ezek egyikével sem rendelkezünk.

– Nézzük csak tovább. Az is van a szövegben, hogy minden támogatásról teljes bizonyító erejű, magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérni, hogy a pénz nem külföldről jött. Tehát ha én havonta ezer forinttal támogatom valamelyik médiumot, akkor nekem minden hónapban egy bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnom, hogy nem külföldről van az az ezresem, amit elküldtem nekik?

– Azt nem látom bele, hogy nekem magánszemélyként igazolnom kell, hogy nekem biztosan nem a chicagói nagynénim küldte, de akik kapják, azoknak tudniuk kell bizonyítani ezzel az okirattal, hogy az egy magyar forrásból származó bevétel.

– A NAV a rendőrséggel együtt kivonulhat a listázott szervezetekhez, belenézhet mindenhova, iratokba, számítógépekbe. De ha nincs külföldi pénz, akkor a NAV nem illetékes. Ezek szerint az a médium, amelyik nem fogad el külföldről forrásokat, az bátran leírhatja, hogy Magyarország nem jogállam?

– Ezt leírhatja, de akkor felkerülhet a listára, és onnantól kezdve esélye sincs elfogadni külföldről forrásokat. Ha van egy médium vagy van egy civil szervezet, amely biztosan tudja, hogy van egy rejtett aranybányája, ahonnan minden nap kibányássza a megfelelő mennyiségű apanázst, és ehhez nem kellenek külföldi pályázatok, mondjuk EU-s pályázatok (ez nem tudom hányadik bugyra pokolnak...), akkor ő kritizálhat, de kockáztatja, hogy listára kerül. Tehát a rendeletbe akkor is belekerülhet, csak lehet, hogy a banktól nem érkezik riasztás, mert nem jön külföldi utalás.

– A törvényjavaslat lehetőséget ad a szervezetek megszüntetésére is is, ha nem tudják 15 napon belül befizetni a 25-szörös bírságot.

– Igen. Illetve a második jogsértésnél. Két eljárásban el lehet jutni odáig, hogy egy szervezetet felszámoljanak.

– Ki lehet-e ezt játszani olyan módon, hogy úgy, ahogy van, például az egész szerkesztőség kiköltözik mondjuk Bécsbe, és ott újraalapítja magát?

– Ma már ezt kérdezték tőlünk, hogy miért is nem alapítunk szervezetet máshol. Ha erre a törvényre úgy tekintünk, mint egy jogilag létező és komolyan veendő dokumentumra, akkor ez egy lehetséges válasz. Attól, hogy egy szerkesztőség külföldről működik, miért ne írhatna magyar nyelvű tartalmakat? Ez ugyanúgy hozzáférhető marad Magyarországról. Persze ezzel is lemondana az 1%-ról, akinél ez számít, annak ezt a veszteséget el kellene, hogy könyvelje. Ha egy szerkesztőséget tényleg kiviszünk, és nem csak imitáljuk, hogy az külföldön működik, akkor annak jelentős költsége van. Azokat az embereket, akik dolgoznak, meg kell győzni, hogy nekik ez jó lesz. Semmiképpen ne adjunk tippeket a jogalkotónak, hiszen ez a törvény még akár formálódhat is. Már számos korábbi jogszabálynál felmerült, hogy hát miért maradtok itt, miért nem külföldi székhelyről működtök tovább?

Eddig ezek a kiutált civilek meg szerkesztőségek sokkal inkább hazafiként működtek, ők nem Dubajban kerestek lakást. Ők ebben az országban akarnak tevékenykedni, ennek az országnak az állampolgáraiként, ennek az országnak a sorsáért aggódva.

Van egy ilyen dac is, hogy hát menjetek ki ti, ha nem férünk meg egy légtérben! Nekünk itt a helyünk, nekik egyébként is van már Dubajban lakásuk, akkor talán használják azt.

– Láttunk olyat, hogy a Fidesz nagyon durva törvényeket lengetett be, aztán nem lett belőle semmi, vagy csak annak a torzója lett, esetleg végül az egész csak csehovi puskaként lóg azóta is a szögön. Ön szerint ez a törvény létre fog jönni ebben a formában?

– Nem szeretnék tippelni. Húsvétkor kicsit mindannyian „átverve” éreztük magunkat, hogy az Orbán Viktor által belengetett húsvéti nagytakarítás elmaradt. Akkor Lázár János be is jelentette, hogy az addigra elfogadott, a pride-ot betiltó, és a gyülekezést megnehezítő jogszabályok, illetve a gyerekvédelmi alaptörvény-módosítás, és a kettős állampolgárok állampolgárságának felfüggeszthetőségéről szóló törvénnyel ők befejezettnek tekintik ezt a nagytakarítást. És akkor most pár napja Orbán Viktor újra elővette a témát, hogy a közélet átláthatósága fontos. Ha belegondolunk, ennek a törvénynek az első előszele már évekkel ezelőtt megvolt, mégpedig az, hogy vissza kell majd utalni a külföldről érkezett adományokat vagy bevételeket. Ez kétéves történet legalább. Tehát valami hasonló gondolat már nagyon korán érlelődött ahhoz képest, hogy most van itt a törvény.

Gyanítom, hogy ennek a törvénynek már szövege is megvolt, de valamiért most jött el a pillanat, amikor ezt letették az asztalra.

Az, hogy a jogalkotás folyamata milyen tempóban fog zajlani, érdekes kérdés. Két lehetőség van. Az egyik az, hogy ezt gyorsan keresztülviszik, gyorsan nekiállnak a lehető legtöbb szervezetet lehetetlen helyzetbe hozni, hogy már a választási kampányra úgy menjünk neki, hogy legalábbis nagyon megreccsent a még létező független nyilvánosság, mert nem lesznek benne civil szervezetek, nem lesznek benne független médiumok, ami egy tragédia. De azt is eljátszhatják, és ez egy másik reális forgatókönyv, hogy egy darabig nem veszik tárgysorozatba, csak tárgyalnak róla, aztán egyszer csak majd valamikor elfogadják, valamikor kihirdetik. De itt még további jogalkotásra lesz szükség. Tehát igazából utána a kormányon múlik, hogy mikor foglalja rendeletbe azt a listát, amit a Lánczi összeállít. Tehát el lehet ezzel úgy is játszani, hogy a választásokig a témát napirenden tartjuk, és Orbán Viktor újra és újra felhevült arccal elmondja, hogy a poloskákat most már aztán kisöpörjük, és akkor a hívek megint boldogok, és már senki nem emlékszik rá, hogy ezeket a poloskákat már rég ki kellett volna söpörni, állítólag. Mind a két forgatókönyv megvalósítható. A Fidesznek mindenre van eszköze, meg az ellenkezőjére is. Most nem tudom megtippelni, milyen politikai helyzetnek kell előállni ahhoz, hogy az egyik vagy a másik forgatókönyv valósuljon meg.

– Vajon lesz itt jövőre egyáltalán egyetlen független szerkesztőség is?

– Ha ezt a törvényt úgy, ahogy most látjuk, elfogadják, akkor tényleg bármelyik független szerkesztőség levehető a térképről. Ez a lehetőség ebben a törvényben benne van. A nyilvánosság szempontjából ugyanilyen fontos a civil szervezetek léte, akik kritikát tudtak megfogalmazni szakmailag megalapozott módon, akik már eddig a Szuverenitásvédelmi Hivatal ádáz ellenségeiként jelentek meg. Ezek nélkül nincs létező és működő nyilvánosság, és működő nyilvánosság nélkül még csak imitálni sem lehet tovább a demokráciát. Az, hogy most még vannak független szerkesztőségek, az Orbán-rendszer egy legitimációs alapja, mert mindig lehetett mutogatni, hogy lám, milyen sokan kritizálják őt.

Az, hogy ezt a legitimációs alapot most önként feladni látszik a rezsim, illetve elindul ebbe az irányba, az nagyon komoly változás. Ez egy teljesen új tárgyalási pozíció az Európai Unióval szemben. Nem lesz mire hivatkozni.

Így már nem lehet azt mondani, hogy itt minden rendben van, hiszen minden pont olyan, mint mondjuk Észtországban, csak egy picit másképp fogalmaztunk, ahogy eddig ezt mindig megpróbálták előadni. Most már teljesen egyértelműen minden európai sztenderden kívül fogunk esni.

– És mi lehet az oka, hogy az Orbánék ezt bevállalják?

– Hát ez egy politológiai kérdés, és az időzítést sem tudom megmagyarázni, hogy miért mostanáig húzták. De most sok minden történik. Itt van az egész ukrán kémbotrány. Láthatóan nagyon komoly támadás indul a Tisza Párt ellen. Az is benne van a pakliban, hogy egy másik vonalon a Tisza Párt legitimitását is kétségbe vonják. Most egy sokkal durvább támadás indul, és megint nem tudjuk, hogy aztán végigmegy-e, de egy olyan offenzívát látunk, ahol minden kritikus szereplő egyszerre került célkeresztbe, mintha nem lenne vesztenivalója a rendszernek.

Ilyen brutális ágyúkkal csak akkor lőnek, amikor már a háború vége felé közelednek, és már mindegy.

Már nem érdemes bíbelődni, hogy meggyőzzük az Európai Uniót, hogy még azért vannak olyan fideszesek, akik tudnak késsel-villával enni, ezt már nem kell eljátszani. Most már bele kell adni apait-anyait, hogy egy másik, és általam nem értett koordinátarendszer szerint próbálják meg a hatalmukat stabilizálni. De ez a rendszer már nem az Európai Unióban van.

Kapcsolódó

Magánlakásokban is házkutatást tarthat majd a NAV az „átláthatósági” törvény alapján

Ha szükséges, rendőri segítséget is kérhetnek, vagyis akár egy civil szervezet vezetőjének otthonában is megjelenhetnek fegyveres kísérettel. Veszélybe kerülhet az újságírói forrásvédelem is.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálos munkahelyi baleset történt egy zuglói önkormányzati cégnél

A sérültet kórházba szállították, de hat nappal később elhunyt. A cég belső vizsgálatot indított, a hatóságok is bekapcsolódtak.

KÉK HÍREK

Lámpával akart bankot rabolni egy férfi Solymáron, pár órán belül elkapták

A támadó fegyvernek látszó tárggyal fenyegette meg az ügyintézőt. A rendőrök a TEK segítségével fogták el Piliscsabán.

KULT

Gengsztervilág: Véresen jó szórakozás a londoni alvilágból – A színészek játéka elsőrangú, a történet komplex, a rendezés letisztult és professzionális

A Gengsztervilág a SkyShowtime brutális gengsztersorozata, amely már az első részek alapján is lebilincselő karakterekkel, feszült történettel és meglepő színészi alakításokkal ragadja magával a nézőt. A modern londoni maffiaháború hátterében egy eltűnt fiú rejtélye húzódik.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Amit most kaptak, az akkora pofon, amilyen talán még az iraki háborúban sem volt" - mondja az Irán-szakértő

Sárközy Miklós szerint ha talpon marad az iráni rezsim, kénytelen lesz újragondolni az 1979-es alapokat. Az Izrael-ellenességet például fel kellene adniuk. Ugyanakkor az ellenzék gyenge, és a hatalom összeomlása könnyen polgárháborúhoz vezethez.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/AP/Abdolrahman Rafati - szmo.hu
2025. június 17.

Izrael már nemcsak katonai és nukleáris létesítményeket vesz célba Iránban, bombázott már kőolajfinomítót és üzemanyagtartályokat, hétfőn pedig az állami televízió egyik épületét rombolta le Teherán központjában, miután felszólította a helyieket, hogy hagyják el a kerületet. Az irániak tömegesen menekülnek, az autóikkal szinte eltorlaszolták a fővárosból kivezető autópályákat, aminek az egyik oka, hogy sokan úgy érzik, semmiféle segítséget, tanácsot nem kapnak a kormánytól, hol és hogyan vészelhetnék át az izraeli támadásokat.

Netanjahu már az iráni rezsim lehetséges bukásáról beszél, Trump pedig hezitál aközött, hogy tárgyalóasztalnál kényszerítse az irániakat az atomprogramjuk feladására, vagy Izrael rendelkezésére bocsássa azt a bunkerromoló bombát, ami egyedül képes lehet elpusztítani Irán legfontosabb és legvédettebb nukleáris létesítményét Fordóban. Mit gondolnak az irániak az egyre hevesebb izraeli támadásról, és arról, hogy az iráni rezsim láthatóan képtelen a hatékony védezekésre? Repedezhet-e az ottani rendszer? Erről beszélgettünk Sárközy Miklós iranistával, a Károli Gáspár Református Egyetem docensével.

– Masih Alinejad, az évek óta az FBI védelme alatt élő iráni aktivista üdvözölte Izrael akcióját, legalábbis a katonai és titkosszolgálati vezetők likvidálását. Ő, és más ellenzékiek abban bíznak, hogy eljött az Iszlám Köztársaság végórája. A kérdés csak az, hogy megvan-e ehhez a társadalmi bázis?

– Egy háború közepén vagyunk, amely csak három-négy napja kezdődött, de már most rendkívül drámai. Jelenleg még nem tudjuk, mi lesz a kimenetele. Tény, hogy izraeli oldalról több személy ellen irányuló, drámai likvidálás történt, de ez önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy kijelentsük: rendszerváltás lesz.

Az otthon élő irániak, főként a teheráni nagyvárosi lakosság most elsősorban az életéért aggódik, és nem a rendszerváltáson töri a fejét. Sokan éppen menekülnek a városból.

Ha a rendszerváltás kérdését vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy inkább az emigrációban élő, főként jómódú irániak között jelenik meg ez a gondolat, akik nyugatiasabb, kevésbé vallásos életre vágynak. Otthon is sokan elégedetlenek, anyagi vagy ideológiai okokból, de paradox módon az elmúlt napokban, a rájuk mért támadások hatására, amelyeket sokan nem a rendszer, hanem az országuk elleni támadásként értelmeznek, mégis összezártak a rezsimmel. Amikor városi célpontokat, például olajtározókat, gáztartályokat, vízvezetékeket bombáznak, azt már inkább a lakosság megfélemlítésének, terrorizálásának élik meg. Ez pedig szolidaritást vált ki.

Sokan nem a rezsimet, hanem Iráni nemzeti identitásukat érzik megtámadva.

Emiatt is korainak érzem, hogy rendszerváltásról beszéljünk.

– Az ottani nők azért biztosan nem hívei az Iszlám Köztársaságnak...

– Ezt így ebben a formában nem merném kijelenteni, szerintem ez túl sommás megközelítés. A városi, fiatal, értelmiségi nőkre ez nyilván igaz lehet, de Iránban nagyon sokféle társadalmi réteg él: város és vidék, vallásos és kevésbé vallásos, különböző etnikai csoportok. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági szankciók és a teokratikus szabályok sokaknak nem tetszenek. De ma reggel például láttam egy videót, amelyben egy csador és fejkendő nélküli fiatal nő, valószínűleg vidékről, követeli, hogy bombázzák Izraelt. Paradox helyzet:

egy emancipált nő, aki nem szereti a kendőt, most mégis a rendszer mellett áll, mert úgy érzi, hazáját támadják.

Ez mutatja a helyzet bonyolultságát.

– A számunkra anakronisztikusnak tűnő teokratikus rendszernek vannak még Iránban tartalékai?

– Irán egy nagyon sokszínű társadalom, sok etnikumból tevődik össze, és ugyanakkor egy nagyon modern társadalom is. Tehát egy olyan autoriter, teokratikus rendszerről van szó, amely legalább annyira sok lehetőséget is biztosít a lakosságnak. A Közel-Kelet egyik legmodernizáltabb, informatikailag legfejlettebb országáról van szó.

– Szabad az információáramlás?

– Nem egy nyugati liberális demokráciáról beszélünk, tehát nyilván vannak korlátozások. De az emberek többsége, különösen a fiatalok, technikailag meg tudják kerülni ezeket. VPN programok használatával pillanatok alatt bejutnak a letiltott oldalakra. Még a politikusok is jelen vannak az elvileg tiltott Facebookon. Irán ebben sem hasonlítható Észak-Koreához vagy Szomáliához.

Az országban hatalmas egyetemi rendszer működik. A diákok 60 százaléka nő, az egyetemi oktatók 40 százaléka nő.

Az elnyomás vagy a nők jogainak a korlátozása az inkább abban érhető tetten, hogy a városokban élő, tanult lányok, vagy diplomás nők inkább egy nyugati típusú életmód után álmodoznak. Ahhoz képest azonban, ahonnan jöttek, nagyon sok minden változott. 1979-ben a lakosságnak még 70%-a volt vidéki, falusi, és csak 30 százaléka volt városlakó, most fordított az arány. A 15 milliós Teherán nagyobb város lett mára, mint New York. A problémák is ebből adódnak, hogy a drámai társadalmi változások nyomán már nem lehet az 1979-ben megfogalmazott archaikus, teokratikus módszerekkel kordában tartani a társadalmat. Az történt, hogy az addig egyetemi oktatáshoz nem jutó falusi, mélyen vallásos, archaikus közösségek felbomlottak, mert a gyerekek elkezdtek egyetemre járni.

– Tehát az Iszlám Köztársaság ezzel a modernizációval a saját hatalmát ásta alá.

– Nem modellezték ezt le szerintem. Volt egy nagy lelkesedés, hogy mindenki járjon egyetemre, és felépítettek egy olyan rendszert, amiben szinte mindenkinek van esélye diplomát szerezni.

– Az ország legfőbb vezetői érzik ezt a problémát? Tettek kísérletet valamilyen reformra annak érdekében, hogy fenntartható maradjon az Iszlám Köztársaság?

– A probléma az, hogy az iráni elit még mindig nagyrészt azokból áll, akik 1979-ben kerültek hatalomra.

Nem volt generációváltás Iránban. A vezető posztokon még mindig olyan emberek vannak, akik 1979-ben is már érett férfiként vettek részt a forradalomban, akkor sem voltak alacsony rangú káderek.

Ráadásul Iránnak eléggé összetett és bonyolult a politikai rendszere, amelyben egy papi rend van fölül a legfelsőbb vezetővel, meg a szakértők gyűlésével, és az Őrök tanácsával, majd annak van alárendelve az elnök, a kormány, meg a parlament. Ez egy bonyolult, sakktáblaszerű döntéshozatali rendszer, ahol egy-egy változást csak brutális erővel lehetne végigvinni.

Az elit idős, és mindenki kénytelen elfogadni a 1979-es forradalom narratíváját. De ez az elit nem homogén. Vannak radikálisan nyugatellenesek, mérsékelt reformerek, és pragmatikus politikai körök is.

Az elit egy része liberálisabb értelmezést képvisel, ilyen volt Hatami vagy Rouhani, mások viszont ultrakonzervatívak, például Ahmadinezsád vagy Raiszi. És ne felejtsük el a papságot sem, amelynek élén Ali Hamenei áll, aki 86 éves, és gyakorlatilag teljhatalmú vezető. Emellett ott van a Forradalmi Gárda is, amiely állam az államban, saját hadsereggel. Ha Iránban tárgyal valaki, tudnia kell, hogy a kormány, a Forradalmi Gárda vagy valamelyik vallási alapítvány embereivel van-e dolga. Három külön hatalmi központ van egy országon belül.

– Ha a háborús csapások a társadalmat pszichológiai értelemben össze is rántották valamelyest, a legfőbb parancsnokok és atomtudósok megölése morálisan és politikailag is komoly csapás lehet. Vezethet ez bizalmi válsághoz?

– Erről még nem tudok biztosat mondani, hiszen csak három-négy napja tartanak az események. Egyetértek abban, hogy valamilyen változást kikényszerítenek a történések. Az izraeliek erősen megráncigálták az iráni kormányrudat, kérdés, meddig akarják ezt.

A rendszer, ha talpon marad, kénytelen lesz újragondolni az 1979-es alapokat. Az Izrael-ellenességet például fel kellene adniuk,

mert amit most kaptak, az akkora pofon, amilyen talán még az iraki háborúban sem volt.

– De vajon képes ekkora váltásra az 1979-es garnitúra?

– Egyelőre nem látni alternatívát.

– Az iráni sah fia, Reza Pahlavi felszólította az irániakat, hogy szakítsanak az Iszlám Köztársasággal. Ennek lehet bármi jelentősége?

– A sah fia 1978-ban járt utoljára Iránban, akkor 17 éves volt. Azóta, vagyis közel 50 éve az Egyesült Államokban él, jómódban. Emigráns monarchista mozgalmat vezetett, de nem fedi le az iráni emigráns ellenzéket. Egyáltalán nem biztos, hogy iráni ellenzék a sah visszatérését akarja. Ő leginkább egy protestfigura. Vannak, akik csak azért állnak mellé, mert a rendszerrel szembeni dühüket így fejezik ki, akár úgy, hogy a mobiltelefonjukon Reza Pahlavi a háttér. Hogy a trónörökös adott esetben kikre támaszkodna, milyen kormányzati előképzettséggel, az már kérdés. Az izraeli média maximálisan mögötte áll, hiszen a sah idejében Irán és Izrael szoros szövetségesek voltak.

De ha valaki izraeli vagy amerikai katonai háttérrel tér vissza Iránba, az az iráni történelem ismeretében inkább riasztó, mint vonzó az irániak számára.

Az gondolom, ezt még korai elemezni. Lehet, hogy egy-két hét múlva már mást mondanék, de most úgy látom, hogy ha valami elmozdul, az akár egy véres polgárháborút is jelenthet.

– Mi a helyzet az iráni ellenzék többi részével?

– Az iráni ellenzék nagyon töredezett, egymással is vitában álló csoportokból áll. Nem látok nagy ellenzéki megmozdulásokat. Nyilván elhangzanak ilyen vágyálmok, de napi szinten, óránként figyelem az iráni sajtót, és egyelőre nem látni ilyet. És minél véresebb ez az egész, annál nehezebb lesz valakit külföldről visszahívni vezetőnek. És mivel nincs erős egységes ellenzék, félő, hogy amennyiben mégis összeomlana a rendszer, újabb frakcióharcok és esetleg polgárháború következne.

– Tehát, ha jól értem, Iránban van egy főként fiatalokból álló, városi, angolul jól beszélő, nyugati orientációjú értelmiség, de ezek szerint ők nem elégségesek egy változáshoz?

– Az iráni városi fiatalok hangja nyilvánvalóan erős volt az elmúlt 3-4 évben a Mahsza Amini gyilkosság utáni tiltakozások idején. De nem felejthetjük el, hogy van egy réteg, amely a jelenlegi rendszernek köszönheti, hogy gyermeke iskolába vagy egyetemre járhat, van lakása, ingyenes orvosi ellátása, sőt, élelmiszerhez is támogatással jut. A lakosság minimum felét gyakorlatilag az állam eteti. A kenyér, a rizs, a tojás, a paradicsom, a csirkehús óriási dotációval kapható, és ezt a rendszerhez lojális, egyszerűbb emberek tömegeinek a túlélését adja.

Ha a rezsim azt mondja, hogy veszélyben van a ti havi ingyen kenyeretek, vizetek, vagy csirkehúsotok, akkor földindulás lesz.

Ez nagyon is valós fenyegetés számukra. Ugyanakkor ez a réteg csendes, nem beszél angolul, nem szerepel a nyugati médiában, viszont fontos bázisa a rendszernek. Tehát a helyzet összetett, nem lehet kizárólag a jól látható, hangos ellenzéki hangok alapján megítélni.

– Izrael azzal indokolta a támadását, hogy Irán a 24. órában van ahhoz, hogy működő atomfegyvert állítson elő. Van rá esély, hogy a csapásokkal leállítsák az iráni atomprogramot?

– Az iráni atomprogram már az 1950-es évektől létezik, még a sah idején kezdték el. 1973-ban indult a busehri atomerőmű építése. Ha most szét is bombáznak valamit, egy-két év alatt újjá lehet építeni. A szakértői konszenzus az, hogy az iráni atomprogramot teljesen felszámolni nem lehet. Ráadásul mai hír, hogy Irán fontolgatja kilépését az atomsorompó-egyezményből. Ha ez megtörténik, Irán teljes szabadságot kap az atomfegyver előállításához. Az izraeliek valószínűleg azt remélik, hogy a háborús nyomás alatt létrejön egy demokratikus, nyugatbarát iráni rezsim.

De elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, amelyben egy még radikálisabb, ultrakonzervatív, nyugatellenes rendszer kerül hatalomra, amely azonnal atomfegyver-kísérletbe kezd. Ez az egész helyzet egy orosz rulett, és rendkívül veszélyes.

Jelenleg Iránban vallási tilalom van érvényben az atomfegyver előállítására, de az is szóba került már, hogy ezt a fatvát hatályon kívül helyezik. Sokak szerint az iráni rendszer jövőjét egyedül az atomhatalmi státusz biztosíthatná.

Kapcsolódó

Netanjahu: Izraeli támadás végzett az iráni hírszerzés vezetőjével és helyettesével

Netanjahu arról is beszélt, hogy izraeli hírszerzési értesülések szerint Iránnak szándéka volt nukleáris fegyvert adni a jemeni húsziknak, amit az izraeli politikus „globális léptékű nukleáris terrorizmusnak” nevezett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Bennégett a lakásában egy férfi Csepelen – teljesen kiégett az ingatlan

A Tények információi szerint az ajtaja mellett találták meg a szerencsétlenül járt lakót, aki valószínűleg menekülni próbálhatott.

KÉK HÍREK

Újabb részletek derültek ki a Palatinuson meghalt kislányról: megszólalt a strandfürdő

Nem a gyerekmedencében fulladt meg a hatéves kisgyerek - derült ki a fürdő közleményéből.

KÉK HÍREK

Elítélték a két testvért, akik megerőszakoltak és megöltek egy 94 éves asszonyt Hegymegen

Megdöbbentő esetben született döntés. Az idős asszonytól a brutális bántalmazás után körülbelül százezer forint készpénzt vittek el.

SZEMPONT

Bod Péter Ákos: 2026-ban bárki is lesz kormányon, ezzel az óriási hiánnyal valamit kezdenie kell majd

Nagyon cinikus, és tudatosan kárt okozó lépés a teljes SZJA-mentesség kiterjesztése egy olyan helyzetben, amikor a gazdaság alig nő, a költségvetési hiány egyre nagyobb, és az inflációt sem tudja megfékezni a kormány - mondja a jegybank volt elnöke.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Komka Péter - szmo.hu
2025. június 16.

Hiába reménykedett Orbán Viktor és Nagy Márton abban, hogy az árrésstop miatt legalább stagnál az infláció, májusban újra gyorsulni kezdett: a KSH friss adatai szerint 12 hónap alatt 4,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, miközben az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt. Pedig a kormány már nemcsak az alapélelmiszereknél, hanem a drogériák polcain is bevezette árrésstopot, és a gazdasági miniszter azóta is újabb és újabb szektorokkal tárgyal, hogy "önkéntes" árkorlátozást érjen el. Elemzők szerint innen nehéz lesz a visszaút, mert ha kivezetik az intézkedéseket, azonnal tovább nőhet az infláció. Ha viszont marad, akkor a kereskedők szerint boltok zárhatnak be, elbocsájtások jöhetnek.

Közben a kormány kiterjeszti a teljes SZJA-mentességet a három-, majd a kétgyermekes anyákra is, óriási lyukat ütve a következő évek költségvetésén, úgy, hogy a gazdaság alig nő, viszont az ország eladósodottsága egyre nagyobb. A gazdaság helyzetéről Bod Péter Ákos közgazdászprofesszorral, a jegybank volt elnökével beszélgettünk.

– Kijött az újabb inflációs adat, amiből az derült ki, hogy hiába az árrésstop, az infláció újra emelkedésnek indult.

– Azt lehetett volna várni, hogy az árrésre vonatkozó állami szabályozás visszafogja az élelmiszerár-növekedést, és ezzel együtt az árindexet, de ez nem következett be. Azok számára nem meglepetés, akik tisztában vannak azzal, hogy az élelmiszer csak egy kategória a fogyasztói kosáron belül, nem is a legnagyobb, a szolgáltatások teszik ki a többséget. Másrészt a néhány kiválasztott termékre vonatkozó hatósági beavatkozás csak tüneti kezelés. Az érintett vállalkozók, akik szeretnének nyereséggel működni, más termékeken akarják behozni a veszteséget, így tehát a szabályozás miatt egyéb termékek drágulnak meg. A szabályozott termék ára ugyan marad, mivel arra vonatkozik a hatósági beavatkozás, de az összkép ettől nem változik érdemben. Fontos tudni, hogy bár magyar viszonyok mellett az 5–6 százalékos infláció nem tűnik kiugrónak, az eurózónában az áremelkedési ütem ennek körülbelül a fele jelenleg.

– Miért ilyen nagy nálunk?

– A kormányzati beavatkozás is ok. Ha nem lenne, akkor jelenleg olyan piac működne, ahol szerény a kereslet, az embereknek nincs túl sok fogyasztásra költendő pénzük. A magyar gazdaság idei teljesítményéről még nincsenek végleges adatok, de biztosan nem fog nőni a hivatalosan tervezett 3,4%-kal, sőt, még a néhány hónapja módosított 2,5%-kal sem.

Valószínűleg 1%-os vagy az alatti növekedés lesz, már ha egyáltalán érdemes növekedésnek nevezni ezt a helyzetet.

Tavaly körülbelül fél százalékos volt a növekedés, előtte pedig majdnem egy százalékos csökkenés. Vagyis már harmadik éve nincs érdemi gazdasági bővülés, ami önmagában is súlyos probléma. Ha egy gazdaság nem növekszik, akkor kizárható a túlfűtöttség, mint inflációs tényező. Például a román gazdaság évente 3–4 százalékkal bővül, túlfűtöttségi jeleket mutat, ennek megfelelően ott az árszint is emelkedik.

– De akkor nálunk miért ragadhatott be az infláció?

– Erre már nehezebb válaszolni, mert a szokásos gyanúsítottaknak alibijük van. Az árfolyam nem omlott össze, a forint meglepően stabil: hetek óta 402 körül van az euró. Importoldalon tehát nincs nyomás. A jövedelmek sem nőttek látványosan.

Így marad a költségoldal: az adóterhek és azok a beavatkozások, amelyek adószerűen működnek. Ezek mind árfelhajtó tényezők.

Egy vállalkozó, aki kalkulál, és azt látja, hogy bármikor a nyakába kaphat egy újabb iparági különadót vagy egyéb beavatkozást, a következő tárgyalások során már eleve magasabb áron köt szerződést, azaz előre beárazza a bizonytalanságot. Sok oka van az árszintváltozásnak, de az állam minálunk mindenképpen inflációs tényező. Az állam sajátos működésén kívül nincs nyomós ok, ami miatt ne térhetnénk vissza az évi 2% körüli inflációhoz, mint Nyugat-Európában.

– Ha jól értem, ha a kormány nem foglalkozna gazdaságpolitikával, jobb lenne a helyzet?

– Ez bizony így van. Mint amikor a szülő fölöslegesen beleszól a gyerek dolgaiba, holott lehet, ha békén hagyná, Pistike saját ütemében, egészségesebben fejlődne. Árrés-stop, kamatstop és egyéb intervenciók: ezek jórészt látszatintézkedések, ám közös bennük, hogy mind bizonytalanságot keltenek. A Balatonnál járva a lángos áránál is éreztem a drágulást. Annak sok oka lehet, de a tényből nem következik, hogy akkor legközelebb a lángos-árus árrését kellene államilag szabályozni.

A kormányzat sokkal jobban tenné, ha békén hagyná a gazdaság szereplőit. Inkább teremtsen olyan környezetet, amelyben a versenyfeltételek nem sérülnek: könnyű legyen piacra lépni és működni, viszonylag egyszerű adózási feltételek mellett.

Ha sok szereplő van a piacon, a közgazdaságtan régi megállapítása szerint a verseny biztosítja, hogy a legalacsonyabb, de még termelést ösztönző árszint mellett működjön a gazdaság.

– Riasztó információ, hogy az eredeti nettó 838 milliárd helyett most már 1685 milliárdra, tehát duplájára emelkedett a devizafinanszírozási terv. Ez kétszeres eladósodást jelent, amiből előbb-utóbb megint infláció lesz?

– Ha az ember a magyar árszintemelkedés okait keresi, nem kerülheti meg a tényt, hogy

az állam rendszeresen többet költ, mint amennyi a bevétele.

A piacon fizetőképes vevőként jelenik meg, a pénze pedig hitelből van. Így a jelen vásárlásait a jövő rovására fedezi. Ez egyszerre növeli a keresletet, azaz az adott kínálat mellett az árszintet is, továbbá, mivel a bevételénél többet költ, az adósság a jövő generációját terheli majd. Az idei esztendő sajátossága, hogy megelőzte öt olyan év, amikor az államháztartás hiánya jóval meghaladta az EU által megengedett szintet. Még az is tudja, aki nem foglalkozik gazdasággal, hogy az unióban közösen elfogadott hiánymaximum a tagállami bruttó hazai termék 3 százaléka. Nálunk ez egy ideje nem 3%. 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben és most 2025-ben is ennél sokkal több, néha a duplája. A kormányzat sorozatos túlköltekezése tehát az infláció egyik mélyen fekvő oka. Mivel rendszeres a deficit, a kormány hitelt vesz fel forintban és devizában.

A legújabb hírek szerint 2025 második felében még a korábbiaknál is nagyobb eladósodást tervez a kormány.

Ez pedig aggodalomra ad okot: vajon nem választás előtti költekezésről van-e szó? És ki fogja ezt megfizetni?

– 2022-ben is volt egy olyan osztogatás, ami után, talán nem kizárólag amiatt, de jelentős infláció következett. Ez kimutathatóan az akkori költekezés következménye volt?

– A 2022-es választást valóban egy sor állami intervenció és példátlan mértékű költekezés előzte meg. 2021 novemberében beavatkoztak az üzemanyagárakba, 480 forintban rögzítették a literenkénti árat. Nagyarányú fizetésemelések jöttek, „fegyverpénz” a rendvédelmi dolgozóknak. A Nemzeti Bank pedig olcsó hiteleket öntött a vállalatokra. A megnyert választás után aztán nem sokkal, megemelték a kisadózók terheit, ágazati adókat vetettek ki, kezdtek beruházásokat leállítani, például a vasúti közlekedésben, vagyis elkezdték visszaszedni a költekezés árát. Csakhogy minden adóemelés inflációt gerjeszt, tehát ezzel hozzájárultak az infláció gyorsulásához. A győztes választás árát a társadalommal fizettették meg. Ez roppant cinikus, a gazdasági racionalitást nélkülöző taktika.

– Vajon 2025 végén újra megpróbálják?

– Nem kellene. De a jelek szerint megint megpróbálkoznak vele. Talán még emlékszünk a miniszterelnök évindító beszédére, ahol elhangzott, hogy a nyugdíjasok nem fognak áfát fizetni zöldségre, vagy visszatérítést kapnak. Na, abból éppenséggel nem lett semmi a mai napig. Nem lep meg. A propaganda-szöveg előbb hangzott el, mintsem a szakapparátus kitalálta volna, hogyan lehetne megvalósítani. Holott

az értelmes sorrend az lenne, hogy az államapparátus előkészít megoldási javaslatokat, a politikus dönt a kivitelezhető változatok között. Itt ismét fordítva történt: jött a politikai megrendelés, de a megvalósítás elmaradt.

Ehelyett most hallottunk egy másik ígéretet: egyszeri 30 ezer forintos támogatási utalványt a nyugdíjasoknak. Gondolom, hogy ez sincs még rendesen kigondolva, de ha megvalósul, önmagában nem vágja földhöz a költségvetést. Sokkal nagyobb tétel, hogy a gyermekes nők mentesülnek az SZJA alól: először egy szűkebb csoport, majd a teljes populáció. A bevétel-kiesés a következő kormányra nehezedő teherként fog megjelenni.

– Ez kikezdi az SZJA-rendszer alapjait, és ezzel együtt az adófizetői öntudatot is, ráadásul visszafordíthatatlanul. Ki mer majd olyat mondani, hogy „vissza az egész”?

– Nagyon cinikus, és tudatosan kárt okozó lépés. Nehéz elképzelni olyan kormányt, amely, hacsak nincs pénzügyi vészhelyzet, azt merné majd mondani, hogy egy már bevezetett, komolyan vett kedvezményt megvon több millió választótól. Valószínűleg nem is fog ez bekövetkezni. De az államháztartásnak bevételre mégis szüksége lesz, így más formában, más módon fogja finanszírozni az állampolgár az államot, valószínűleg a fogyasztási adókon keresztül. Ám ha a fogyasztásra terhelik az állam működtetési költségeit, akkor azok tovább terjednek magasabb piaci árak formájában, azaz növelik az árszintet. A nagyobb infláció csökkenti a reálfogyasztást. Ha a vállalatokra pakolják az adókat? A cégek egy ideig működhetnek veszteségesen, ám nem sokáig, megpróbálják tovább hárítani a többlet terhet. Ha csődbe mennek, az új helyzetet teremt. Még ne szaladjunk ennyire előre, de

az biztos, hogy 2026-ban bárki is lesz kormányon, ezzel az óriási hiánnyal valamit kezdenie kell majd.

Emlékszem, hogy 1990-ben is az új kormány azzal szembesült, hogy fenntarthatatlan, csődközeli állapotot örökölt. Nem irigylem azokat, akik jövőre kormányozni fognak.

Kapcsolódó

Magyar Orbánnak: Kormányoz ön még egyáltalán, vagy lélekben már egy jachton és egy horvát luxusszigeten jár?

A Tisza Párt elnöke szerint „a varázslatos diszkógömbként beharangozott árrésstop teljesen hatástalan”. Meddig maradhat miniszter Lázár János és Nagy Márton? - kérdezte Magyar.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Jogerőssé vált: törvénysértően függesztette fel Varga Zs. András kúriai elnök Kovács András kúriai tanácselnököt

A bíróság szerint az intézkedése jogsértő volt, mert az elnöknek nem volt hatásköre ilyen döntést hozni. A mostani ítélet ezért megsemmisítette a felfüggesztést.

KULT

Sydney Sweeney drogfüggő, Julianne Moore pedig védelmező anya – Az Echo Valley az év legkeményebb streaming filmje?

Az Echo Valley egy sötét, érzelmileg fojtogató thriller, amelyben egy gyászoló anya (Julianne Moore) kénytelen morális határait átlépni, amikor drogfüggő lánya (Sydney Sweeney) bajba keveredik. Michael Pearce rendezése egy feszült, érzelmi mélységekkel teli dráma az anyai szeretetről és az önfeláldozás határairól. AppleTV+ megint megmutatta mit tud.

KÉK HÍREK

„A lányomat akarta megölni. Csak őt próbáltam megmenteni. Nem volt más választásom” - Jogos önvédelem volt a dunaföldvári gyilkosság a rendőrség szerint

A rendőrség szerint a 60 éves férfi jogos önvédelemből szúrta le azt a 24 éves férfit, aki tavaly októberben az éjszaka közepén rontott be a házukba, és fojtogatni kezdte a támadó lányát, aki a fiatal volt barátnője.

SZEMPONT

„Hamarosan visszatérsz Iránba, és a gyilkosok sírján fogunk táncolni” - egy ellenzéki újságíró szerint sokan ünnepelni kezdtek az országban az izraeli támadás után

Masih Alinejad újságírót évekig üldözték, most végre igazságot érez. Cikkében arról írt, hogy az iráni rezsim vezetőinek halálhíre felszabadult örömet hozott sok családnak.

F. O. Fotó: Johannes Simon/Getty Images - szmo.hu
2025. június 14.

Masih Alinejad iráni újságíró és emberi jogi aktivista az elmúlt években folyamatos fenyegetettségben élt. A thefp.com portálon megjelent írása szerint az iráni Forradalmi Gárda többször megpróbálta elrabolni, illetve meggyilkolni az Egyesült Államok területén. Alinejadot egy alkalommal Svájcban is követték, ahonnan helikopterrel menekítették ki. Az FBI védelme és az elmúlt években használt több mint húsz biztonságos ház tette lehetővé, hogy továbbra is életben maradjon.

A pénteki izraeli légicsapások során több magas rangú iráni katonai vezető is meghalt – köztük Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda főparancsnoka, Amir Ali Hadzsizadeh, aki a ballisztikus rakétaprogramot vezette, valamint Mohammad Bageri, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke. Alinejad azt írta:

sokaknak ezek a nevek idegenül hangozhatnak, de az iráni emberek számára ők azok, akik elnyomták és elszegényítették a családokat.

Az újságíró szerint miközben a szankciók miatt egyre nehezebben működött az egészségügy, a Forradalmi Gárda vezetői fényűző körülmények között éltek. A közösségi oldalakon perzsa nyelvű bejegyzések tucatjai jelentek meg, amelyek fotókon mutatják a parancsnokok tetőtéri medencéit, penthouse lakásait és külön liftrendszereit – ezek egy része a légicsapások során megsemmisült.

Alinejad azt írta:

ezek a parancsnokok nem Irán védelmében cselekedtek, hanem a rezsim érdekeit szolgálták.

Hozzátette: az országért azok áldoztak, akik a legkiszolgáltatottabbak – a szegények, a nők és a fiatalok.

A történtek után sokan az országban ünnepelni kezdtek.

Alinejad saját elmondása szerint több ezer üzenetet kapott Iránból: egyesek utcai táncokról, mások konyhai örömujjongásról számoltak be. A parancsnokok neve sokak emlékezetében összeforrt a tiltakozások leverésével, fiatal lányok bebörtönzésével és a titkos fegyverkezéssel.

Egy teheráni édesanya, akit 2019-ben börtönöztek be gyermeke halála miatt tartott tiltakozása után, így írt az újságírónak: „Amikor meghallottam, hogy Szalami meghalt, örömömben sikítani kezdtem, hogy végre igazságot látok.” Majd hozzátette: „Hamarosan visszatérsz Iránba, és a gyilkosok sírján fogunk táncolni.”

Egy másik nő, akinek édesanyját 2022-ben lőtte le a Forradalmi Gárda a Mahsza Amini halála miatti tüntetések során, azt írta:

„Örülünk, hogy eltűnnek azok, akik megölték a szeretteinket.

A háborúnak ára van. Ártatlan emberek is meghalhatnak. De tudjuk, kit kell hibáztatnunk: az Iráni Iszlám Köztársaságot.” A nő korábban leborotválta a fejét édesanyja sírjánál – ez a kép később az iráni ellenállás jelképévé vált.

2022-ben, Mahsza Amini halála után világszerte figyeltek az iráni fiatal nők bátorságára, akik fegyveres katonák előtt vállalták a tiltakozást. Alinejad szerint ez a mozgalom nem ért véget, hanem tovább él otthonokban, iskolákban és börtönökben, csendesen és kitartóan.

Alinejad úgy látja: a világ most válaszút elé került. Vagy kizárólag a geopolitikai történésekre figyel, vagy felismeri az emberek történetét is – egy olyan népét, amely szeretne kitörni az elnyomásból.

A szerző szerint Izrael légicsapásai megsemmisítették a katonai vezetők egy részét, de „az igazi győzelem még hátravan: az a nap, amikor az Iráni Iszlám Köztársaság saját bűneinek súlya alatt összeomlik, és azoknak az embereknek az ereje győz, akiket oly sokáig próbált elnémítani és megfojtani.”

Alinejad azzal zárta írását: az iráni rezsim véres elnyomásra építette hatalmát, de most repedések jelentek meg a rendszerben. Az irániak figyelik, mi következik, és azt remélik, hogy a világ is figyelemmel kíséri a történéseket.

Kapcsolódó

Izrael szerint kilenc iráni atomtudóst öltek meg a légicsapásokban

A halálhíreket az iráni félhivatalos Tasnim hírügynökség is megerősítette. A tudósok a nukleáris programban dolgoztak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Tragédiával végződött egy ajándékba kapott ejtőernyős ugrás: négygyerekes anya zuhant a mélybe Angliában

A 48 éves Belinda 4500 méterről zuhant a mélybe oktatójával együtt, mert nem nyílt ki az ejtőernyőjük.

SZEMPONT

Fekete-Győr András beszólt Novák Katalinnak: Kiknek falaz, „elnök asszony”?

Az egykori köztársasági elnök 444-nek adott villáminterjúja után akadt ki a Momentum korábbi elnöke. Fekete-Győr szerint Novák soha nem vállalta a felelősséget a kegyelmi botrányért.

Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 18.

Kétszer is megnézte Novák Katalin 444-nek adott interjúját Fekete-Győr András, mert azt hitte, hogy rosszul hall. A politikus ezután egy bejegyzésben osztotta meg a gondolatait a kegyelmi ügybe belebukott egykori köztársasági elnökkel.

„Komolyan azt mondta, hogy „pokoli másfél év” van ön mögött? Tényleg volt képe ezt a szót használni, miközben továbbra is havonta ötmillió forintot vesz fel, amit a magyar emberek fizetnek önnek – élete végéig? Miközben az adófizetők pénzéből tartják fenn a luxusvilláját, sofőrös szolgálati autóját és háromfős titkárságát? Ezek után még van bátorsága „pokolról” beszélni?”

A Momentum korábbi elnöke ezután a posztban kitért arra is, hogy szerinte kik a kegyelmi ügy valódi áldozatai.

„Tudja, mi a valódi pokol? Az, amit annak a bicskei fiatalnak kell átélnie, akinek a vallomását még a kegyelmi botrány kirobbanása után is megpróbálta megváltoztatni az a Kónya Endre, akit ön a védőszárnyai alá vett. Akinek újra és újra át kell élnie a traumáit, mert egy elnöki tollvonással semmissé tette az igazságszolgáltatást, és szabadon engedett egy embert, aki aktívan segédkezett egy pedofil bűnözőnek a bűncselekmények eltussolásában. Ez a pokol. És amit azok a fiatalok élnek át, akiket önöknek kellett volna megvédenie. Amíg maga egy légkondicionált irodában ülve sajnáltatja magát, az igazi áldozatok napról napra küzdenek azzal a pokollal, amit ön idézett elő.”

Fekete-Győr szerint nem véletlenül kérdezik egyfolytában arról az újságírók Novákot, hogy miért adott kegyelmet a pedofil bűnsegédnek.

„Talán ha egyszer az életben méltóztatna egyenes, őszinte választ adni, akkor nem kellene újra meg újra feltenni ugyanazokat a kérdéseket. De ön továbbra is menekül a felelősségvállalás elől.

Kiknek falaz, „elnök asszony”? Netán valaki más parancsát teljesítette, amikor aláírta azt a szégyenletes kegyelmet?

Ne reménykedjen: egészen addig fel fogjuk tenni ezeket a kérdéseket, amíg választ nem kapunk rájuk. Egészen addig kérdezni fogjuk, amíg bele nem fárad a mellébeszélésbe és hazudozásba.”

A politikus végezetül arra is kitért, hogy szerinte Novák Katalin hiába sulykolja, valójában egyszer sem vállalta a felelősséget tettéért.

„Azt állítja, már vállalta a felelősséget. Csakhogy a felelősségvállalás nem abból áll, hogy csendben félreáll, továbbra is élvezi a luxust, és reméli, hogy majd elfelejtjük, amit tett. Nem abból áll, hogy továbbra is hallgat arról, kik álltak a botrányos kegyelmi döntés mögött. Felelősséget akkor vállalna, ha végre kiállna az emberek elé, és tiszta vizet öntene a pohárba. Ha végre megadná az áldozatoknak azt a tiszteletet, amit megérdemelnek. Amíg erre nem hajlandó, addig minden egyes nap, amit a hallgatással tölt, csak tovább mélyíti a szégyent, amit magára és a köztársasági elnöki hivatalra hozott” - olvasható a szerdai bejegyzés végén.

Kapcsolódó

Novák Katalin újra megszólalt a kegyelmi ügyről: Pokoli másfél év van mögöttem

A volt köztársasági elnök Temesváron beszélt arról, mennyire megviselte az elmúlt időszak. A kegyelmi ügy kapcsán újságírói kérdésekre is válaszolt – vagy épp elhárította őket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk